Kolosszális méretű aszteroida közelíti meg ma a Földet - szinte súrolni fogja a bolygónkat

Az idegen égitestet még 2015 decemberében fedezték fel a tudósok, és nagyjából akkora, mint a Szabadság-szobor.
Oly távol, s mégis közel
Hamarosan ugyan beköszönt a karácsony, de ez nem jelenti azt, hogy a várva várt ünnepet megelőző időszakban ne lenne okunk némi izgalomra a bolygónk jövőjét illetően. Ma ugyanis meglehetősen közel sodródik hozzánk egy aszteroida, aminek létezéséről a tudósok még 2015 szeptemberében szereztek tudomást - számolt be róla az NDTV.com. Az objektum, mely a szakemberek szerint nagyjából akkora, mint a Szabadság-szobor, hozzávetőleg 680 ezer kilométeres távolságban jár majd a Földtől, ami a Föld-Hold-távolság kétszerese. Az azonban, hogy az égitest ma közelíti meg legjobban a bolygónkat, nem jelenti azt, hogy az elkövetkezendő napokban ne lehetne "a nyomára bukkanni". Az Európai Űrügynökség (ESA) szerint a hobbicsillagászok egészen december 19-éig nyomon követhetik majd az aszteroida útját.
Attól szerencsére nem kell tartanunk, hogy a mintegy 140 méter szélességű aszteroida becsapódna. A NASA még 2022 elején elvégzett egy kísérletet, mely szerencsére igazolta, hogy nem kell tartanunk sem a 7 évvel ezelőtt felfedezett égitesttől, sem más, hasonló méretű és kiterjedésű objektumoktól. Az amerikai űrhivatal szakemberei útnak indítottak egy űrhajót, azzal a céllal, hogy a szerkezet ütközzön egy aszteroidának, s térítse azt le a pályájáról. A kísérletet siker koronázta, hiszen az aszteroida ténylegesen irányt változtatott.
Még mindig keveset tudnak róla
A bolygónkat ma "meglátogató" aszteroida azért különösen érdekes, mert bár 2015-ben szereztek tudomást a létezéséről, a kutatók még mindig nagyon keveset tudnak róla. A jelenlegi számítások szerint egyébként nulla az esélye, hogy az elkövetkezendő száz évben bármilyen idegen objektum a Földnek ütközzön.
Egy kisbolygó vagy aszteroida a törpebolygónál kisebb, 1 méterestől akár 1000 kilométeres átmérőig terjedő, szabálytalan alakú, szilárd anyagú égitest, amely nem rendelkezik atmoszférával, és csillag körül kering. A legtöbb kisbolygó feltehetően a protoplanetáris korongból származik, melyek nem álltak össze bolygóvá a csillagrendszer kialakulásakor. Néhányuk saját holddal is rendelkezik.
Fotó: 123rf
A szakemberek egy 48 ezer éves, jégybe fagyott, mégis aktivitást mutató vírust fedeztek fel Oroszországban. Egyesek szerint a különös "lelet" hatalmas veszélyt jelent az emberiségre nézve, s akár még a számtalan horrorfilmből ismert zombiapokalipszis is véres valósággá válhat.
Leadfotó: 123rf
Oldalak
