Nem a Stonehenge a legrejtélyesebb - a Callanish kövek sztorija ütősebb

Csillagászati cél

A tanulmány során a kutatók megvizsgálták a Callanish Stones (és az Egyesült Királyság más hasonló kőemlékei) körüli tájat, valamint a Nap, a Hold és más csillagászati ​​égitestek ezen nevezetességhez viszonyított helyzetét. A vezető kutató, Gail Higginbottom arra a következtetésre jutott, hogy "azokat a tájakat, amelyekre a kövek kerültek, kifejezetten a Nap és a Hold legszélsőségesebb emelkedési és lenyugodási pontjaihoz igazították" a BBC szerint. Csapata megállapította, hogy ez nemcsak Callanish-re, hanem Skóciában több száz kőkörre igaz, ami a skót neolitikumban élő emberek iránti kíváncsiságot jelzi. De nem mindenki ért egyet ezzel az elmélettel.

Például Dr. Kenneth Brophy a skóciai Glasgow Egyetemről úgy véli, hogy nincs elegendő bizonyíték arra, hogy Nagy-Britannia őseit a matematika és a csillagászat motiválta. "Ez egy nagyon modern módszer, amellyel a világot szemléljük" - mondta a BBC-nek. Dr. Brophy azt állítja, hogy a Callanish kövekhez hasonló emlékműveket valószínűleg kulturális szempontból fontos helyeken építették, és társadalmi rituálék gyülekezőhelyeként használták - különösen a halottak tiszteletére, vagy akár hamvasztására, illetve temetésére. Mások szerint a kőemlékek státusszimbólumok, a szomszédos csoportok versenyeztek a lehető legnagyobbak építéséért. Még mindig nem ismert, hogy ezek közül melyik volt a valódi célja az olyan műemlékeknek, mint a Callanish, ezeknek az elméleteknek valamilyen kombinációja is lehetséges.

Fotó, leadfotó: 123rf