Nem minden boszorkány végezte máglyán: sokszor jóval kegyetlenebb halálnemmel sújtotta őket a sors
A populáris kultúra számos alkotása azt sugallja számunkra, hogy a boszorkányok mind-mind máglyán fejezték be életüket a középkorban, illetve az újkorban. Ha azonban közelebbről megvizsgáljuk a kérdést, egész más kép tárul elénk.
A megtisztulás rituáléja
A populáris kultúra alkotásai (regények, filmek, dalok, mesekönyvek) azt sugallják számunkra, hogy a boszorkányok egytől egyig máglyán fejezték be földi pályafutásukat. Nos, ha közelebbről megvizsgáljuk a kérdést, akkor egész más kép tárul elénk, jóllehet igaz, hogy az Európában boszorkányságért elítélteket általában tényleg megégették: 1428 és 1782 között mintegy 40 ezer embert - zömmel nőket - végeztek ki ily módon - írja a 24.hu a BBC History alapján. Egy német krónikás, aki egy 1590-es boszorkányüldözés részleteit írta le, arról számolt be, hogy a kivégzés helyszíne leginkább egy erdőségre hajazott a földbe szúrt máglyarakások sokasága miatt.
A boszorkányságot a középkorban és az újkorban rendkívül súlyos véteknek tartották: úgy vélték, azon személyek, akik e bűnbe estek, a keresztény vallás, a társadalom és a kormányzás alapjai ellen intéztek támadást. Nem véletlen, hogy az esetek többségében a legkegyetlenebb, legszörnyűbb halálnemmel sújtották az elítélteket. A máglyahalált korábban főleg az eretnekek esetében alkalmazták, s a tűz általi pusztulás az általános hiedelem szerint a megtisztulás rituáléját jelentette, egyúttal megakadályozta, hogy az utolsó ítéletkor testben is feltámadjon az elítélt. A büntetésnek tehát túlvilági dimenziója is volt, ami fokozta e halálnem elrettentő erejét.