Baia, a víz alatti város
Baia egykoron virágzó fürdőváros volt, ám a települést érő természeti katasztrófák miatt mára már az olaszországi Atlasztiszként ismeretes a víz alatti csodavilág.
A hedonizmus és a felfoghatatlan luxus fellegvára volt Baiae városa (ma írásmód szerint Baia), ami a campaniai Bacoli területén, a Pozzuoli-öbölben feküdt. Neve valószínűleg az Odüsszeusz történet egyik hajósának, Baiosznak a nevéből ered, akit az eposz szerint a környéken temettek el. A város keletkezése és gazdagsága a tengerparton fakadó bővizű kénes forrásoknak volt köszönhető, hisz ez tette Baiat egykoron vonzóvá a gazdag rómaiak számára, akik a település termálfürdői, úszómedencéi, szórakozóhelyei és a kellemes időjárás miatt látogattak ide.
Története
Első említése Liviustól, a történetírótól származik, aki leírja, hogy Scipio hadvezér nagyapja betegségeiből a fürdővárosban kúráltatta ki magát. A Római Köztársaság utolsó éveiben a város lakosságának száma jelentősen megemelkedett, s ezáltal az építkezés is kivirágzott, gazdag villák sora épült. A fürdő adta lehetőségek kihasználása végett korszerű csatornarendszert építettek, hogy a meleg vizet el tudják vezetni a belsőbb kerületekbe is, így létrehozva még több fürdőt. A modern építészeti megoldások miatt Baia lett a Római Köztársaság legkorszerűbb települése.
Az ekkor már luxus fürdőtelepülésként ismert Baia híresebbnél híresebb lakókkal büszkélkedhetett, hisz aki igazán számított biztos, hogy megfordult itt. Crassus, Pompeius, Cicero, Julius Caesar és Caligula is építtetett magának villát, sőt Augustus és családja is itt telepedett le. 138-ban itt hunyt el Hadrianus császár. Baia utolsó fénykora Alexander Severushoz köthető, aki anyja számára újabb fürdőt építtetett.
Ezután a város hanyatló korszaka következett, ami végül szinte teljes pusztulásához vezetett. Eleinte csak az ellenséges népek támadásaival kellett megküzdeni a város lakosságának, ám 1500 körül pusztító maláriajárvány tizedelte meg a még itt élőket. A csapások után a lakosság elvándorolt, s a szinte üressé vált várost a természet újra uralma alá hajtotta. A vulkanikusan aktív terület a földmozgások miatt süllyedni kezdett, s egy nagyobb földrengés után a város víz alá merült.
Relaxáció és gyógyulás
A kénes víz mellett a különböző ásványianyagok magas koncentráció miatt fürdői remek gyógymódként szolgáltak az ide látogató betegek számára. Mediterrán éghajlata és klímája miatt az orvosok gyakorta ajánlották a legyengült rómaiaknak, hogy tegyenek egy pihentető utazást a Nápoly környéki fürdők egyikében. A relaxációs és gyógyászati célokra használt fürdők befogadóképességét a képzett építészek folyamatos bővítésekkel növelték. Persze a mennyiség nem ment a minőség rovására, hisz meseszerű mozaikdíszítések, szoborcsoportok díszítették az egész várost.
Fő látnivalók
A város víz alatti romjai ma is megtekinthetőek, hisz mindössze 5-7 méter mélyen fekszenek az egyes részek. A búvárok közkedvelt helye, ám a kevésbé képzetteknek is remek kikapcsolódási lehetőség, hisz a egy búvárszemüveg és pipa segítségével is megtekinthetjük a maradványokat a kristálytiszta víznek köszönhetően. A város egyes külkerületei a parton találhatóak, így aki nem szeretne a vízbe merészkedni, az is gyönyörködhet a korabeli építészet csodáiban.
Merkúr-temploma
Talán az egyik legismertebb látványosság Baia-án a 23 méter átmérőjű kupolával rendelkező egykori fürdőpalota, melyet félig ellepett a víz. Érdekes visszhangja miatt Tempio dell'ecónak is hívják, a legépebben megmaradt épületet, melynek vízvezetékrendszerét tanulmányozhatjuk.
Sosandra-uszódaépület
A négyszögletes uszodaépület nevét Aphrodité Szotéré (másnéven Sosandra) szobráról kapta. A különlegesen festői épülethez egy félköríves színházépület is tartozott, a Nymphaeum.
Vénusz-temploma
A szerelem istennőjéről elnevezett sokszögletű épület különlegessége, az egykoron 27 méter átmérőjű kupola, mely ma már nem tekinthető meg teljes valójában, sőt a legnehézkesebben megközelíthető, mivel a legmélyebben fekvő területen helyezkedik el.
Oldalak
Hasonló cikkek
