Utazás

Magyar király csontjait találhatták meg Tihanyban

A legújabb szénatomos kormeghatározásra irányuló vizsgálatok alapján a tihanyi apátság királykriptájában feltárt csontok I. András királyhoz és közvetlen családtagjaihoz tartozhatnak.

I. András sírját kutatva tárták fel a tihanyi apátság királyi kriptáját

A tihanyi bencés apátságot 1055-ben alapította I. András király, a negyedik magyar uralkodó. Az ő és családtagjai sírját kutatva tárták fel a régészek a tihanyi apátság királyi kriptáját. A királykripta területén utoljára az 1950-es években folytak kiterjedt régészeti munkák – márpedig a tudomány azóta sokat fejlődött. Eljött az ideje annak, hogy mai eszközökkel újra megvizsgálják.

A mostani régészeti hitelesítő feltárás után a szakemberek több nemzetközileg elismert laboratóriummal együttműködve vizsgálták az apátság királyi temetkezőhelyén feltárt emberi csontmaradványokat. A vizsgálatok eredményei azt bizonyítják, hogy az előkerült embertani anyag egy része biztosan a kripta használatának legelső, 11. századi időszakához köthető – írja az MTI.

A legújabb vizsgálati eredmények azt is megerősítették, hogy a korai használati fázist követően a kriptát temetkezési célra nem használták, a többi csontmaradvány már a 15. század végétől keltezhető, míg az előkerült csontok nagyobb része 17–19. századi radiokarbon-adatokat mutatott.

Az okleveles források, a történeti kutatás eddigi eredményei, az apátság történeti hagyománya és az újonnan elvégzett régészeti feltárás eredményei alapján elmondható, hogy a 11. századra keltezhető csontmaradványok I. András király és szűkebb családja földi maradványaihoz tartozhatnak.

A kutatások kiegészítéseként a 11. századra keltezett csontmaradványok genetikai vizsgálata jelenleg is folyamatban van a BTK Archeogenomikai Intézetében.

A Szovák Kornél professzor vezetésével, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) finanszírozásával indított projektben többek között az ELTE, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum és a Laczkó Dezső Múzeum munkatársai vettek részt.

Régészek az egykori Szepes falu maradványait találták meg Debrecenben, a déli ipari övezet területén végzett feltárás során. A lelőhely egyik különlegessége, hogy az eddig feltárt 2051 régészeti objektumból több mint 300 kút volt.

Leadfotó: 123rf

Oldalak

Video Így ünnepelte 2024-ben az Inspiráló Nőket a Femcafe
Utazás
Lifestyle
A Kos életében felbukkan egy régi szerelme és teljesen felkavarja. Hétvégi szerelmi horoszkóp!
Lifestyle
Az anyós és a meny kapcsolata nem mindig felhőtlen. Itt is egy ilyen szituáció bontakozott ki, amikor előbbi erősen bele akar szólni az esküvőbe. Persze nem ez az egyetlen bonyolult szál a...
Lifestyle
Pedig a szakemberek szerint ha jobban vigyáznánk a mobilunk akkumulátorára, akkor azt alaposan meghálálná. A többség ugyanazt az ordító hibát követi el.