Téged is megfertőzött a ValóVilág?
Van, aki bevallja, van aki még titkolja, de a rekordokat döntögető nézettségi mutatók is igazolják, a tévénézők egyre nagyobb százaléka választja esti kikapcsolódásként a Való Világ műsorát. Te ki miatt kapcsolod be a tévét esténként?
Egy jó valóságshow olyan, mint egy szappanopera. Ez a szereplőkre is igaz: Kellenek főszereplők, akik mindig a középpontban vannak, akikről minden nap hallunk valami újat, tulajdonképpen ők viszik a hátukon a műsort és annak változatosságát, akár egy szappanoperában. A főszereplők mellett nem mindenki kaphat ugyanakkora hangsúlyt, így természetesen vannak mellékszereplők is, akikről csak néha-néha hallunk, kevesebb szerepet kapnak, jó formán észre se vesszük, ha hiányoznak egy epizódból. Valószínűleg ha egy szappanopera szereplőgárdájából is minden héten kiszavaznánk valakit, először a mellékszereplőkre esne a választásunk, akik nem sok vizet zavarnak, ezáltal hiányuk nem hogy nagy törést nem okozna, de talán észre sem vennénk.
Nincs ez másként a Való Világban sem, ahol elsőként mindig azok esnek ki, akik keveset mutatnak magukból, akiket nem sikerült rendesen megismernünk, mert az evésen-alváson túl nem tudták mással elfoglalni magukat, így a TV-nézőknek kellemes perceket okozó pillanatokban sem bővelkedtek. A legvégéig pedig általában ennek a típusnak az ellentettje marad benn: a közönségnek sok felejthetetlen élményt, a társaiknak annál több feszültséget okozó típus, akik sok vizet zavarnak, de a hiányukat azonnal kiszúrná még az is, aki csak félszemmel követi a villabeli eseményeket.
Nem hiába szavaznak úgy a kedves Tv-nézők, ahogy. Nem azért szavaznak annyian Évára, vagy Alekoszra, mert az ő értékrendjüket tartanák előbbre valónak, ennek megfelelően ők is naponta emelnék meg a poharat, másznának rá minden nőre, aki csak mozog, vagy vesznének össze mindenkivel, akivel szembetalálkoznak.
A munkából hazatérő holtfáradt közönség egy jóadag erkölcsi tanulság vagy művészi katarzis helyett beéri pár ütős poénnal is, hogy a nevetéssel kiengedhessék a napi fáradt gőzt. Ehhez pedig kiváló alapot biztosíthatnak Olivér csínytevései, Alekosz intellektuálisnak szánt, de értelmetlen okfejtései, Éva hisztije, Szandika beszólásai, vagy egyszerűen csak a nevetése. És el is érkeztünk a Való Világ kemény magjához: a „négyesként” emlegetett csapathoz, akik nap mint nap gondoskodnak a Villa jó hangulatáról, a nevetésről, és persze a feszültségről is, bár szerintük pont a Villa másik klikkje gerjeszti a feszült, kellemetlen perceket. Ez a négyes azért talált ilyen jól egymásra, mert hasonló értékrendet tartanak szem előtt, a nevetést többre értékelik az ebédkészítésnél vagy a takarításnál.
Az alapvető ellentét nem véletlenül mélyül a két csapat között, hiszen Gigi, Béci, Laci és Anikó a forradalmár szerepében, Jerzy és Zsófi pedig a szokásos mellékszerepben a „négyes” hatalmát bomlasztandó létrehozták a Villa „hatosfogatát”, ami másnapra már csak öt taggal büszkélkedett, utána pedig maga a párbajozó Zsófi akart kiszállni az őt támogatók, de inkább a "négyes" ellen fellépők csoportjából. Az idő előtti csapat-széthullás azért várható volt, nem csak azért, mert még a Villa két mókamestere, Olivér és Alekosz is összekap egy üveg ásványvízen vagy pezsgőn, hanem mert ez a magát „fantasztikus hatosnak” valló csapat erőszakkal, támadásként, és nem természetesen jött létre, ahogy Alekosz fogalmazna, nem természetes kiválasztódás útján szerveződtek meg, hanem egy célért: a villa főszereplő kvartettjének meggyengítéséért.
Egy anti-valóvilágos kívülálló a szövetséges csapatok, forradalmár és ehhez hasonló szavak használata után talán háborús övezetként fog gondolni a Villára, de hát erről szól a Való Világ: feszültségről, viszályokról, érzelmekről, és persze harcról. Az RTL klubot pedig nem csak a különösen vehemens és forró vérű villalakók miatt nem kell félteni, hogy egyszer majd békét köt a két ellenséges tábor, legalábbis csend és nyugalom (a szórakoztató műsorok szótárában ez az unalommal egyenlő) honol majd a Villa falai közt, hanem a műsor rendezői miatt sem, akik feladatokkal, utasításokkal mindig gondoskodnak róla, hogy egy perc nyugta se legyen a játékosoknak, újabb feszültségforrásoknak kitéve őket. A Való Világ hangzatos címének és a rendezők lényének paradoxa csalódást okozhat a nézőknek, de a kereskedelmi Tv-csatornák műsorai a nézettségen állnak vagy buknak, ezért természetes, hogy mindent elkövetnek a nézettségi adatok feljebbtornászásáért, egy valóságshow-ban pedig a feszültségre és a fordulatokra akkora szükség van, mint egy falat kenyérre.
Az sem meglepő, ha az emberek többsége Alekosz újabb női társai, vagy újabban tanárok ellen elkövetett rohamozását várja esténként, de nem azért, mert követendő példát vagy erkölcsi tartást látnának a Villa görög istenében, egyszerűen csak inkább az elképesztő eszmefuttatásain és csajozási szokásain nevetnek, mint a villalakók unalmas hétköznapi szokásain, gondolok itt az alvásra, főzésre vagy a takarításra.
Persze ez nem azt jelenti, hogy egyöntetűen mindenki a Villa négyeséért rajongana, sokan ki nem állhatják a harsány, néhol erkölcstelen vagy idegesítő húzásaikat, és kitartanak a „jó” oldal mellett, ami így is van rendjén. Egy szappanoperában is mindenkinek meg van a maga kedvenc és utált szereplője, de ha a műsortól valaki azt várná, hogy végül tanulságként a „jó” győzedelmeskedjen, annak Szandika üzeni: Ez nem egy tündérmese, hanem a való világ.
Oldalak
