Ünnepek utáni depresszió: miért alakul ki és hogyan kerülhetjük el?
Valóban szürkék a hétköznapok? Mitől érezzük unalmasnak őket?
Az élet ritmikus áramlás, lüktetés. Figyeljük meg, ahogy kilélegzünk, belélegzünk! Azt, ahogy váltakoznak az éjjelek és nappalok, ahogy jön a tavasz után a nyár, majd az ősz, és a tél. A hideget váltja a meleg, a világost a sötétség. Vannak hétköznapok, vannak ünnepnapok, melyek, mint két ellentétes pólus, egymást kiegészítve szintén váltják egymást. Mert - az Élet egyensúlyra törekszik, az Élet egy hullámzás, egy jobbra – balra, spirális mozgásban való ringatózás.
Miért is keressük a hétköznapokban az ünnepnapok felfokozottságát? Ha nem vagyunk tudatosak, nehezen látjuk meg a világmindenség egységét, az egyensúlyra való törekvését - könnyen beleeshetünk abba a hibába, hogy adni kevésbé, de kapni igen szeretnénk. Az ünnepnapok a hétköznapoktól válnak ünnepnapokká. Attól, hogy napról napra gondolatainkkal, tetteinkkel erőt adunk nekik. Elvetjük a magot, melyet hétköznapjainkban öntözünk, s mikor ott az ideje, az szárba szökken, beérik, majd örömet s szépséget hozva nekünk, munkánk gyümölcsét learatjuk. Ebben a gyümölcsben sok minden benne van, nem csak a mi gondolataink, tetteink, de őseink rituáléi is, szüleink szeretete, tanítása is.