"A kelet-európai országok fegyveres erőit figyelembe véve mintegy 360 ezer katona, nyolcezer páncélozott jármű, hatezer tüzérségi rendszer és aknavető, 650 repülőgép és helikopter állomásozik a Szövetségi Állam (Oroszország és Fehéroroszország) határainak közvetlen közelében" - tette hozzá. Rámutatott, hogy a háború kezdete óta a NATO régión kívüli államai alakulatainak száma 2,5-szeresére nőtt és meghaladta a 30 ezer főt. Hangot adott álláspontjának, miszerint Finnország és Svédország jövőbeni NATO-csatlakozása komoly destabilizáló tényező. Valószínűnek nevezte, hogy finn területre a szövetség olyan kontingenseket és csapásmérő fegyvereket fog telepíteni, amelyek képesek lesznek jelentős mélységben képesek csapást mérni az északnyugat-oroszországi kritikus létesítményekre. Felhívta a figyelmet arra, hogy miután Helsinki csatlakozott a szövetséghez, Oroszország szárazföldi határának hossza a NATO országaival csaknem megduplázódott.
"A kelet-európai országok fegyveres erőit figyelembe véve mintegy 360 ezer katona, nyolcezer páncélozott jármű, hatezer tüzérségi rendszer és aknavető, 650 repülőgép és helikopter állomásozik a Szövetségi Állam (Oroszország és Fehéroroszország) határainak közvetlen közelében" - tette hozzá. Rámutatott, hogy a háború kezdete óta a NATO régión kívüli államai alakulatainak száma 2,5-szeresére nőtt és meghaladta a 30 ezer főt. Hangot adott álláspontjának, miszerint Finnország és Svédország jövőbeni NATO-csatlakozása komoly destabilizáló tényező. Valószínűnek nevezte, hogy finn területre a szövetség olyan kontingenseket és csapásmérő fegyvereket fog telepíteni, amelyek képesek lesznek jelentős mélységben képesek csapást mérni az északnyugat-oroszországi kritikus létesítményekre. Felhívta a figyelmet arra, hogy miután Helsinki csatlakozott a szövetséghez, Oroszország szárazföldi határának hossza a NATO országaival csaknem megduplázódott.