Öngyilkossági hullám indult a japán nők körében a koronavírus hatására
A pandémia kiemelten rossz helyzetbe hozta a japán nőket.
Megnőtt a női öngyilkosságok száma Japánban
Tavaly szeptemberben otthonában holtan találták a legnépszerűbb és legsikeresebb japán színésznőt. Juko Takeucsi mindössze negyvenéves volt, az HBO Miss Sherlock című sorozatából ismerte meg őt a nemzetközi közönség. Halála nemcsak Japánt, de az egész világot sokkolta, főleg mert a művésznő egy tragikus névsor újabb tagja volt. Nem sokkal előtte több celeb, így Asina Sei színésznő, Miura Haruma színész és Hana Kimura női pankrátor és Netflix-sztár is önként távozott az élők sorából. A Takeucsi halála utáni tíz napban 207 női öngyilkosság történt a hatósági feljegyzések szerint, majd további 600 a következő három hónapban. Az Euronews beszámolója alapján a 2020-as összesített női veszteség megdöbbentő: 6,976 személy, ami messze meghaladja az előző évek adatait, miközben a mutató a férfiak körében enyhén csökkent.
Miért nem a férfiak?
A statisztikákból kiderül, hogy egy jól körülhatárolható csoportot érintenek a leginkább a veszteségek, mégpedig a negyvenes nőket. Tacsibana Jun szociális kutató és segítő megfigyelése szerint a koronavírus és a pandémiával járó válsághelyzet kíméletlenül szorítja a társadalom kiszolgáltatottabb tagjait a szakadék felé, megnövelve a potenciális öngyilkosjelöltek számát. Ráadásul a drámai jelenséget súlyosan tetézik a közösségi média pánikreakciói is.
A havonta közzétett öngyilkossági adatokból is szembetűnő, hogy a járvány az olyan ágazatokra sújtott le a legkeményebben, ahol eleve sok nőt foglalkoztatnak; ilyen például a turizmus, az élelmiszeripar, a kiskereskedelem, de az egyik legnagyobb vesztes itt is a szexipar. A nehézipar vagy az autógyártás – ahol eleve alacsony a női munkaerő aránya – továbbra is megfelelően teljesít.
A COVID és az öngyilkosságok direkt összefüggéseire már világszerte felfigyeltek. Az Európai Parlament képviselői 2020 novemberében jelezték, hogy sürgető szükség volna a bevégzett és a megkísérelt öngyilkosságok adatbázisára, a leginkább érintett csoportok felkutatására, és a megelőző erőfeszítésekre. Míg régebben inkább a középkorú férfiak voltak a krízisek, gazdasági válságok legnagyobb elszenvedői, a koronavírus esetén a világ egészében észlelt felismerés, hogy a nőket érő COVID-csapások erőteljesebbek, és ez Japánra különösen jellemző.