Műfenyőt vagy igazit érdemes vásárolnunk? A szakértő végre elárulja a választ
Élőfenyő kontra műfenyő
Az élő- és a műfenyő között sok a környezetvédelmi különbség. Egy élőfenyő egész évben foglalkozást igényel: trágyázás, locsolás, permetezés, metszés. Összességében évente 10-11 hónap a munka egy fenyőfával, melynek megfelelő méretre való növekedéséhez 8-15 évre van szükség, sőt egyes fajták, mint pl. a kaukázusi jegenyefenyő esetében még ennél több is lehet. Ezzel szemben a műfenyőt (PVC, PE és fém kombinációja) üzemekben, legtöbbször fosszilis energiát felhasználva futószalagon gyártják.
A fenyőfa lebomlása során szén-dioxid képződik. Amennyiben a hulladék fenyő megfelelő helyen és módon kerül újrahasznosításra (pl. komposztálással), szinte karbonsemlegesnek mondható, hiszen csak az a szén-dioxid kerül vissza a légkörbe, amit a növény élete során fotoszintézissel megkötött.
A vágott fenyő és a CO2 megkötés
A vágott karácsonyfa elégetésével közel ugyanannyi CO2 keletkezik, mint amennyit élete folyamán felhasznál. Ha azonban a karácsonyfát nem elégetik, hanem biomasszatüzelésű erőműben égetik el, akkor még kevesebb CO2 kerül a levegőbe, mert a keletkezett gázok leválasztó rendszeren mennek keresztül. Ha felaprítva szétterítik, komposztálják 3,3-3,5 kg-ra csökken a CO2 kibocsátása. Minden egyes vágott fenyő után legalább egy, de átlagosan 5-6 fát ültetnek újra, ami azt jelenti, hogy összességében több CO2-t nyelnek el a karácsonyfának nevelt fenyők, mint amennyi az elégetésük során felszabadul.
100-110 tonna oxigént termel 10 év alatt 1 hektár ültetvény, míg 40-42 kg CO2 termelődik egy 2 méter magas műfenyő gyártásakor, ami közel tízszerese az elégetett fenyőnek. De vannak olyan műfenyők, ahol más anyagot is kevernek a gyártás során, ekkor elérheti az 50 kg-ot is a CO2 lábnyom.
Észak-Amerikában és Európában közel 160 millió fenyőfa csemete növekszik különböző faiskolákban. Európában, Németország és Dánia a legnagyobb exportőrök, de Magyarország is jelentős termelőnek számít Közép-Európában. Magyarország legnagyobb fenyőültetvényei Zala, Somogy és Vas megyében találhatók. Számokkal kifejezve az Egyesült Államok és Kanada legnagyobb karácsonyfa farmjai 10 ezer hektáros kiterjedéssel (melyek Brit Columbiában és Oregonban találhatóak) évente 17 ezer autó évi kibocsátásával megegyező CO2-t nyelnek el. Ez kb. 80 ezer tonna CO2-t jelent.
A műfenyők esetében Kína számít a legnagyobb gyártó országnak. A fákat teherhajókon és repülőgépen szállítják a világ különböző pontjaira, mellyel az 1 műfenyőre eső károsanyag kibocsátás 190%-kal magasabb, mint a vágott fenyő esetében, ami műfenyőnként 25 km autóút során kibocsátott szén-dioxidnak felel meg. Műfenyőt lehet vásárolni spórolás érdekében, viszont hozzá kell tenni, hogy az a költség, melyet a károsult környezet regenerálására kell fordítanunk a gyártás és a majdani hulladéktermelés miatt, nincs beleszámítva a műfenyő árába.
Milyen fenyőt érdemes választanunk karácsonyra?
A kérdés megválaszolására egy egyértelmű és nagyon fontos különbséget érdemes kiemelni a vágott fenyő és a műfenyő között. Míg a műfenyők közel 90%-a Kínából származik, addig a Magyarországon árult élő és vágott fenyők nagy részét idehaza nevelik és ezzel közvetlenül és közvetve több ezer munkahelyet biztosítanak.
Fotó: 123rf
Reggel országszerte fagyott, s a klimatológiai átlagnál 3 fokkal alacsonyabb értéket mutattak a hőmérők.
Leadfotó: 123rf
Oldalak
Hasonló cikkek
