Hitted volna? – erre a 3 dologra is használják a téglát - egyik sem fal
A tégla az egyik legrégebbi és egyben leggyakoribb időtálló építőanyag, amit legtöbben a házukhoz, ház körüli munkákhoz, felújításokhoz kötnek. Ennek ellenére számos, nem mindennapi, sőt, meglepő helyen is felbukkan. 3 olyan felhasználási területet mutatunk, amire nem gondoltál, ám ott a tégla mégis fontos szerepet tölt be.
Szerva itt, tégla ott – a Roland Garros pályáinak históriája
A hivatalos nevén "Tournoi de Roland-Garros" az egyik legnagyobb és legértékesebb teniszverseny a Grand Slam-tornák között, amit a legjobb állóképességet igénylő tornaként is emlegetnek. Története egészen 1891-ig nyúlik vissza, nevét pedig egy híres első világháborús pilótáról kapta. Minden évben ez a kéthetes torna zárja le a salakos idényt a füves idény kezdete előtt. Mivel a salakborítás nagyon lelassítja a labdát, a torna eltérő játéktechnikát igényel a teniszezőktől a füves vagy a kemény pályákhoz képest. De nem csak emiatt érdekes a híres tenisztorna, ugyanis a Roland Garros „salakpályái” valójában nem is salakpályák! Hosszú hetek munkájának eredményeként készül el a játékfelület, amely négy rétegből épül fel. Az első egy réteg kő, majd egy vízszűrő réteg és mészkő, végül a legfelső, a közvetítésekben látható híres vörös réteg következik, ami nem mást, mint 3 mm zúzott tégla. A mészkő és a tégla alkotják a játékfelület lényegét, a vörös agyagpálya karbantartása pedig elég nagy erőfeszítést igényel. Ezért a pályamesterek folyamatosan kezelik a felületet a térfélcserék alatt, így megakadályozva, hogy a „salakot” például szétfújja a szél. Ettől függetlenül gyakran előfordul, hogy a versenyzők zoknijait beborítja ez az anyag, így gyakran nem lehet megmondani, hol végződik a zokni teteje, és hol kezdődik a boka. És mekkora mennyiségről beszélünk? Nos, a párizsi teniszverseny használatban lévő 20 pályájára évente 40 tonna téglaport szórnak ki.