FemAnyu-interjú: „A mozgás a kiegyensúlyozott gyerek kulcsa”

A barátnőm mesélte, miután kiköltöztek a nagyvárosi kislakásból vidékre, hogy az addig kezelhetetlen, „hisztis” óvodásából egy önfeledt, kiegyensúlyozott gyerek vált. Bár az ő esetükben szembeötlő a kontraszt a metropolisz szűkös élettere és a dél-törökországi narancsültetvény között, annál beszédesebb a példájuk arról, hogy a mozgástér meghatározza a gyerek viselkedését. Miért és hogyan?
Ha valamire tényleg nem kellett figyelniük a szüleinknek velünk kapcsolatban, az a rendszeres napi mozgás volt. Nemcsak a vidéki gyerek gyalogolt vagy bringázott, hanem a nagyvárosi is lejárt nagyobb távokat, mielőtt tömegközlekedést ért. A kirándulásokról, az árokugrásról, fára mászásról, délutáni szabad játszásról nem is beszélve. Ezzel szemben úgy tűnik, hogy nekünk tudatosan kell odafigyelnünk a mozgás biztosítására, mert a városi életvitelhez „optimalizált” hétköznapjainkból ez szorul ki a legkönnyebben, számos problémát vonva maga után.
FemAnyu - kendőzetlenül az anyaságról
Azt mondják, gyereket nevelni mindenki tud. Tegye fel a kezét, akinek vannak kétségei, problémái és óriási szíve, amivel a békés megoldásokat keresi! Nektek szól a FemAnyu.
A szerző: Fekete Imola, a Nekünk bevált könyv szerzője, online mentálhigiénés tanácsadó.
Mikortól kell fejleszteni a gyerek mozgását?
Szülőként számtalan tettünk mozgatórugója a félelem akár tudatában vagyunk, akár nem. Illetve minél inkább tudatában vagyunk, annál nagyobb eséllyel leszünk képesek pályán tartani szabadon garázdálkodó „paráinkat”, aminek belső feszültsége túlféltésbe vagy ellenkezőleg, a teljes nihilbe kergetnek. Egyik sem túl előnyös szülői működés, annál nagyobb kihívás a megérzéseinkre hangoltan, figyelemmel kísérni a gyerekeinket. Nem csoda hát, ha a minket övező információdömping hatására valaki úgy reagál, hogy a fejlesztés fejlesztésére is elviszi a gyermekét, más viszont a szőnyeg alá legyintgeti az elakadás egyre szembetűnőbb jeleit azzal, hogy „nincs semmi baja annak a gyereknek, hát mi is felnőttünk valahogy”. Márkus Krisztina gyógytestnevelő, alapozó terapeuta és fejlesztő, EEG Neurofeedback trénert kérdeztem arról, hogy mikortól érdemes elkezdeni a gyerek fejlesztését?
M.K.: Én már a kismamákat mozgatnám! – nevet fel Kriszta, majd teljesen komolyan folytatja – Üljön a hintára a kismama, forogjon-pörögjön, annyira, amit még jólesően tud végezni. Már magzati korban jelentősége van annak, hogy a kismama mozgásos tevékenységei milyen formában, időtartamban vannak jelen. Ha a várandósság alatt 5-6 hónapon át napi 6-8 órában a munkahelyen ül a kismama, akkor nagyon fontos időnként beiktatni egy átmozgató gyakorlatsort. Az mozgásszegény várandósság negatív hatással bír nemcsak az édesanya fizikai és mentális állapotára, de a magzat fejlődését is hátráltatja.¹
Már a napi séta is sokat segíthet a magzat fejlődésében
F.I.: Hogyha pusztán önmagáért nehezebben szakítana rá időt a kismama, akkor ez még egy nyomós indok amellett, hogy várandósan is meglegyen az ajánlott minimum 150 perc/hét mérsékelt intenzitású aktivitás.
M.K.: A gyerekek esetében is sokszor látom, hogy jó néhány probléma a mozgásszegény életmódból fakad. Nincs tudatosan beépítve a napirendbe. Születéstől kezdve lehet őket ebben a fejlődési folyamatban segíteni, támogatni, szükség esetén szakember segítségét kérni. Sokszor úgy cseperednek fel, hogy a mindennapi mókuskerékben a szülők nem látják mennyi fejlesztési lehetőség rejlik a közvetlen környezetükben. Például séták alkalmával csak hagyni kell őket a járda vonalain lépegetni, a padkára felmászni, egyensúlyozni, négyzetből-négyzetbe ugrálni stb. Óriási fejlesztési lehetőség van egy egyszerű fára mászásban, ha csak a szem-kéz, szem-láb koordinációra és az egyensúlyra gondolunk. Arról nem beszélve, hogy a kis lelküknek mennyit ad a sikerélmény, a természetközeliség.
De ugyanúgy hagyni kellene dagonyázni, sarazni, tócsázni, homokozni, vagyis érintkezni – összepiszkolódni – ezekkel a természetes anyagokkal, ami a taktilis érzékelésüket fejleszti. Nagyon sok gyermek érintett ingerfeldolgozási zavarral. Mindenben meg lehet látni a lehetőséget, ami a mozgásfejlődésüket elősegíti. Mindezt nem csak a legszuperebb játszó- vagy fejlesztőház tudja biztosítani. Hozzáteszem, abban az esetben, ha azt látjuk szülőként, hogy gyermekem megkésett beszédfejlődésben érintett, vagy kimaradt valamely mozgásforma, pl. kúszás, mászás és annak minősége sem mindegy, akkor hathatós segítséget nyújt egy szakember az ezekben való felzárkóztatásban.
Ami először játéknak tűnik, valójában sokszor igen hasznos
F.I.: Miért lehet az, hogy sokszor csak az iskolakezdést követően szembesülünk a problémával?
M.K.: Mivel az idegrendszer fejlődése, érése, a két agyfélteke összehangolt működése, mozgás által valósul meg, így elengedhetetlen e tevékenység fontosságának hangsúlyozása. A megkésett beszédfejlődésű gyerekek beszédét is mozgásfejlesztéssel indítják be. A fentebb említett babakori mozgásformák megfelelő sorrendisége, minősége, begyakorlása már jó alapként szolgál a továbbiakhoz. Ha valamelyik kimarad, vagy nem jól végrehajtott, akkor fontos szakemberhez fordulni, mert a háttérben lehetnek mozgásszervi (gondolok itt ízületi, izomtónusos) problémák is, amik akadályozzák a végrehajtást. A nem megfelelő minőségű, vagy kevés ideig gyakorolt, esetleg kimaradt mozgásforma következménye lehet, hogy az iskolai életben valamilyen tanulási nehézségbe ütközik a gyermek.
Nem minden esetben jelentkezik a probléma, illetve az is előfordul, hogy a nagyon okos gyerekek sokáig tudnak kompenzálni, aminek hosszú távon az a hátulütője, hogy fáradékonyabbak, leterheltebbek. Ez idővel megnyilvánulhat viselkedésben, magatartásban, teljesítménycsökkenésben, kimerültségben. Lehet, hogy sokáig bírja a terhelést, van, hogy csak felsőben jelentkezik a probléma, vagy gimnáziumban. Persze ezeknek számos más oka is lehet, de mindenképpen érdemes a kezdeti, korai életszakaszban biztosítani, kielégíteni a gyerekek mozgásigényét, szükség esetén szakember segítségével biztosítani a gyerekek megfelelő minőségű mozgását.
Hot Wheels szédületes ciklon pálya
A gyerekek imádják a sebességet és a hatalmas ütközéseket. A Hot Wheels motorizált szédületes ciklon pályáján mindkettőt megtalálják. Óriási versenyeket rendezhetnek, hogy kiderüljön, melyik kisautó bírja a legtovább a szédítő száguldást.
„Jobb később, mint soha.”
Zárásul feltettem Krisztának azt a rettegett kérdést, hogy van-e olyan, hogy túl késő? Minden igyekezetünk ellenére elkerülte a figyelmünket ezt a terület, nem jelezték az intézményekben, nem volt róla információnk. Esetleg csendben és halkan felismertük, hogy egészen eddig hárítottunk, hogy nem akartunk szembe nézni a problémával, mert annyira féltünk a kimenetelétől, hogy inkább nem is foglalkoztunk vele. De most készek vagyunk bármit megtenni azért, hogy a gyerekünknek könnyebb legyen.
A válasz előtt egy nagy sóhajt és szünetet vártam, de Kriszta rögtön odatette, hogy jobb később, mint soha. Mindig lehet rajta javítani, segíteni, mindig van jobb út, csak a megfelelő, adott problémát megsegítő módszert kell jól megválasztani. Sosem mondhatjuk, hogy ezzel már nincs mit kezdeni! Olyanra is van példa, hogy egy gyerek képes önmaga bepótolni kimaradt mozgásformákat. „Bejött az okos kis 6 éves és nekiállt 10 percig körbe-körbe négykézláb mászni a szőnyegen. Később rákérdeztem az anyukájánál, és mondta, hogy nála korábban kimaradt a mászás. Jellemző a szédületes pörgés, gurulás, meg, amikor kérik, hogy pokrócba betekerve palacsintásat játszunk. A gyerekek ösztönösen érzik, hogy mire van szükségük, csak hagyni kell őket.” – Ahogy anyaként ösztönösen érezzük azt is, amikor lépnünk kell.
¹Dr. Hock Mária: Szülészet-nőgyógyászati fizioterápa, Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécs, 2020
Fotók: 123rf.com
Oldalak

This is a modal window.