Korunk betegsége - a depresszió

A mai rohanó, stresszes világban egyre többen küzdenek depresszióval. De hogyan, kiknél alakul ki ez a betegség és gyógyítható-e véglegesen?
A statisztikai adatok szerint a depresszió az egyik leggyakoribb mentális betegség, amely az úgynevezett hangulatzavarok körébe tartozik. A depresszió pszichiátriai megbetegedés. Sokszor használjuk a depresszió kifejezést, az esetek nagy részében helytelenül. A depresszió nem csupán levertséget, rosszkedvet, sőt nem is feltétlenül tartós rosszkedvet jelöl. Ennél sokkal többről szól: komoly lelki folyamatok és súlyos testi tünetek kísérik, melyek visszafordíthatatlan következményekkel járnak. A beteg akár az öngyilkosság gondolatáig is eljuthat, ha súlyos depressziós állapotát nem kezelik.
A depresszió gyakorisága
Megbízható vizsgálatok alapján a depresszió gyakorisága (módszerek függvényében) 7-15% körül ingadozik. Az Egyesült Államokban a különböző felmérések 5-11% közötti értékeket adnak. Ezek alapján ki kell mondanunk, hogy minden hetedik felnőtt élete folyamán legalább egyszer megismeri a depresszió kínjait, nemegyszer pokoli szenvedéseit.
Az öngyilkosság kérdése szorosan kapcsolódik a depresszióhoz. Szomorú tény, hogy a visszatérő depresszióban szenvedők közel 20%-a előbb-utóbb öngyilkossággal fejezi be életét. Ennek következtében az Egyesült Államokban az öngyilkosság a halálokok rangsorában a 7. helyen áll.
A depressziós karakter
A depressziós karakter gyökereit a gyermekkorban kell keresnünk, hiszen mint sok betegség ez is visszavezethető a gyerekkori traumákhoz. Ilyen például a szülői elutasítás, a gyermekkori családban uralkodó durva, brutális légkör, a csonka vagy széthullott család, a szülők szenvedélybetegségei (alkoholizmus, kábítószer fogyasztás), a súlyos fokú nevelési hibák és az iskolai kiközösítés.
A depresszió kialakulásának okai
Kutatások kimutatták, hogy a depressziót sok gén okozhatja: a betegség kialakulásának kockázata 40 százalékban függ a génektől, a többit külső tényezők számlájára írják. Ha valakinek a családjában előfordult a depresszió, az hajlamosabb a betegségre, azonban ez nem mindenkinél mutatkozik.
Az egészségtelen, stresszes mindennapok is nagy mértékben elősegítik a depresszió kialakulását. A magánéleti és munkahelyi gondok csak erősítik a betegséget. Ha nem vagyunk megelégedve magunkkal, életünkkel és kilátástalannak látjuk jövőnket a depresszió könnyen utolér. Sokaknál hirtelen alakul ki a betegség, ha épp egy traumát élnek meg. Ilyen például a szerelmi csalódás, egy szerettünk elvesztése vagy súlyos testi betegség kialakulása.
A depresszió formái
A depresszió egyes formáit leginkább a hosszú távú (nem egyszer évekig tartó) megfigyelés alapján lehet elkülöníteni.
1. Epizodikus vagy fázikus lefolyási formák esetén a betegség időszakosan jelentkezik, bizonyos ideig (átlagosan 6 hónapig) tart, majd oldódik, s a beteg visszanyeri teljes egészségét.
2. Az idült, hullámzó lefolyású depressziók egy része az agy károsodására, sérülésére vagy valamely szervi betegségére vezethető vissza. Számos más testi betegséget is kísérhet depresszió, sőt a depresszió lehet egy testi betegség első tünete. E csoportot "organikus depresszió" névvel illetjük.
Megfigyelték, hogy jelentős számú páciensnél a markáns hangulatváltozás évszakokhoz kötött: például a depresszió inkább a téli hónapokban gyakoribb, míg a kórosan felfokozott hangulat (mánia) főleg tavasszal kezdődik.
Oldalak

This is a modal window.