Te odafigyelsz magadra? Minden tizedik magyar nőt érint a rettegett betegség
Tudjuk, hogy fontos, mégsem cselekszünk. Évente egy alkalom nem a világ, mégis életet menthetünk vele, ráadásul nem is akárkiét, a sajátunkat. Az emberi hanyagság és a röntgenmammográfiás vizsgálattal kapcsolatos tévhitek sajnos egyaránt szerepet játszanak abban, hogy az emlőrák máig az egyik leggyakoribb rosszindulatú daganatos betegség a hölgyek körében. Tegyünk ellene, hogy ne így legyen!
Mindannyiunk története
Az egyik legjobb barátnőm anyukája mellrákban halt meg. Alig múlt ötven éves. Ugyan nem az én történetem, de valamennyire azért mégis. Én szerencsére el sem tudom képzelni, milyen szörnyű lehet megkapni egy ilyen diagnózist, de sajnos több ezren élték már át ezt. Csak a 2018-as évben (ez a legfrissebb adat) egészen pontosan 8.396-an.1 Csak Magyarországon. Tudom, mert megnéztem. C50 a diagnózis kódja, az emlő rosszindulatú daganata. Hát így hívják. Ez áll a papíron, amit soha egyetlen nőnek sem kellene látnia, a kezébe fognia.
Ahhoz azonban, hogy ez tényleg ne történhessen meg, vagy ha mégis, még jó esélyekkel kezelhető legyen a betegség, egyetlen dolgot tehetünk csak, ez pedig nem más, minthogy rendszeres emlőrákszűrő vizsgálaton veszünk részt. És nem, itt most nem az önvizsgálatra gondolok. Sőt, még az ultrahangos vagy a nőgyógyászati vizsgálaton történő emlőtapintás sem elegendő. A legmegbízhatóbb eljárás az emlőrákszűrésre ugyanis a röntgenmammográfia.
Tudjuk, de mégsem tesszük
Az emlőrákszűrésre minden 45-65 év közötti hölgy névre szóló behívót kap. Emellett a röntgenmammográfiás vizsgálat orvosi beutalóval minden nő számára ingyenesen igénybe vehető vagy akár magánegészségügyi intézményekben saját finanszírozásban is elérhető. Ennek ellenére még a leginkább veszélyeztett korban és státuszban (ha előfordult már a családban emlőrákos megbetegedés) lévő hölgyek sem figyelnek oda kellőképpen a szűrések rendszerességére. Ehhez hozzájárult a pandémia is, hiszen a COVID-19 járvány miatt világszerte ideiglenesen felfüggesztették, illetve halasztották a mellrákszűrő programokat, holott a korai stádiumban diagnosztizált emlődaganat jó eséllyel kezelhető, szemben az emlő nagyobb részét érintő, esetleg áttéteket adó előrehaladottabb stádiumú betegséggel.
"A röntgenmammográfia az emlőrákszűrés elsődleges módszere. A szűrés 40 év fölött évente-kétévente javasolt. Azoknak - akiknek a családjában előfordult a mellrák - 5 évvel azelőtt kell elkezdeni a rendszeres mammográfiás vizsgálatokat, mielőtt a rokonnál az igazolt megbetegedés történt.” - hangsúlyozza Dr. Kardos Lilla, az Affidea Magyarország vezető orvosigazgatója is. Magyarországon egyébként évente közel 2000-ren vesztik életüket a túl későn felfedezett, rosszindulatú emlődaganat következtében.
Visszatartó tévhitek
Jogos a kérdés, hogy a fentiek tudatában akkor mégis miért nem figyelünk oda jobban a szűrések rendszerességére, vagy miért elégszünk meg csupán a tükör előtt elvégzett önvizsgálattal? A röntgenmammográfiás vizsgálatokkal kapcsolatban sajnos máig nagyon sok olyan tévhit kering, ami visszatartja a hölgyeket a részvételtől. Döntsünk is meg néhányat ezek közül!
A mammográfiás vizsgálat fájdalmas
A hölgyek jó része a mammográf által kifejtett kompressziótól tart a leginkább, holott a vizsgálat alatt érzékelhető nyomás okozta kellemetlenség professzionális szakasszisztensi közreműködéssel egyáltalán nem fájdalmas. Sőt mi több, ma már léteznek olyan önkompressziós berendezések is, amelyeknél a páciens saját maga tudja irányítani a nyomás erejét.
Implantátumokkal nem mehetek
Tekintve, hogy a hölgyek körében egyre népszerűbbek az implantátumok, a szűrés viszont esetükben is kiemelten fontos, mára a technológia is alkalmazkodott ezekhez a feltételekhez. Amennyiben a páciens implantátumokkal rendelkezik speciális felvételi technikát alkalmaznak, illetve ajánlott az ultrahangos vizsgálat is, melynek során a hónalj és a kulcscsont nyirokrégiókat is feltérképezik.
Elég nekem az önvizsgálat is
Határozottan NEM! A mammográfia nem véletlenül nem hagyható el az emlőrákszűrés folyamatából, hiszen léteznek olyan elváltozások, amelyek csak ezzel a módszerrel láthatók. A biztos hármas, azaz a komplex emlővizsgálat a diagnosztikai szempontból alapnak számító röntgenmammográfián kívül fizikális szakorvosi vizsgálatot, az emlők és a nyirokrégiók ultrahangvizsgálatát is magába foglalja. Ha elváltozást találnak, a legtöbb esetben biopsziás mintavétel történik. A szövettani eredmény határozza meg ugyanis pontosan az adott elváltozás mibenlétét, hogy jó vagy rosszindulatú daganatról, esetleg valamilyen egyébről van-e szó.
A rejtőzködő Duktális Carcinoma In Situ (DCIS)
Az emlőben többféle rosszindulatú daganat alakulhat ki, ebből kb. minden ötödik DCIS, amely korai stádiumban diagnosztizálva sikeresen műthető és kezelhető. Ez a kóros elváltozás az apró tejutakban fejlődik ki, ott terjed, kezdetben még nem invazív (nem okoz áttéteket), illetve nem hoz létre szövetszaporulatot. Jelenlétét csak a tejutakban felhalmozódó mész (calcium) jelzi, ugyanakkor egy nagyon veszélyes folyamat nyitánya. A DCIS tapintással tehát nem érzékelhető és ultrahanggal sem látható, így ennél az elváltozásnál a szokásos ultrahang vezérelt mintavétel helyett sztereotaxiás biopsziát alkalmaznak. Ugyanakkor, ha elmarad a mammográfia és a sztereotaxiás mintavétel, a daganatot már csak késői stádiumban ismerik fel, így jóval csekélyebb az esély a gyógyulásra.
A modern röntgen mammográfokat tehát ma már nem csak az emlőrák szűrésében használják, hanem mintavétel céljából is. Ez utóbbit nevezzük sztereotaxiás core biopsziának. Először két ferde síkú digitális mammográfiás felvétel készül, melynek adataiból a számítógép meghatározza az elváltozás pontos térbeli helyzetét, és kijelöli a mintavételi tű útját. Helyi érzéstelenítés után, kis bőrmetszésen keresztül, az orvos a pontosan kijelölt pozícióba vezeti a speciális, szövethenger kimetszésére alkalmas tűt és megtörténik a mintavétel. Ez az eljárás csak néhány helyen elérhető Magyarországon, mivel speciális technikai és szakmai hátteret igényel.
A DCIS korai stádiumban jó eséllyel gyógyítható.
Az emlődiagnosztika része lehet az emlő MR vizsgálat is, mely során kontrasztanyag adása mellett áttekinthető az emlők teljes állománya, a mellkasfal és a környező nyirokrégiók. Az MR az elváltozásokat karakterizálja, megmutatja azok térbeli kiterjedését, illetve felfedezésre kerülhet más képalkotó módszerekkel nem ábrázolódó – akár ellenoldali – egyéb elváltozás is. Natív (kontrasztanyagot nem igénylő) vizsgálat során az emlőimplantátumok megítélésére van mód.
Nem minden az, aminek (nem) látszik
A mammográfiás szűrések során száz nő közül kb. hatnak a röntgenfelvételén látható valami olyan elváltozás, ami miatt további vizsgálatok elvégzése szükséges, de. ezeknek a tovább vizsgálandó elváltozásoknak csak a töredéke bizonyul később rosszindulatú daganatnak. Rendszeres szűrővizsgálattal az emlőrák miatti halálesetek 30%-a megelőzhető lenne. Az emlőrák ráadásul nem okoz tüneteket és korai stádiumban még csak nem is tapintható, így nem kérdés, hogy mennyire fontos részt venni a szűrővizsgálatokon.
Mire figyeljünk a mammográfiás vizsgálat előtt?
A röntgenmammográfiás vizsgálatot nem érdemes túlgondolni és különösebb felkészülést sem igényel, mindössze az időzítésre érdemes odafigyelni. Hormonálisan aktív hölgyek esetében mammográfiára és MR-vizsgálatra a legoptimálisabb időpont a menstruáció kezdetétől számított második-harmadik hét között van, ugyanis ekkor a legkevésbé érzékeny az emlő és alacsonyabb a mirigyek aktivitása is. Menopauza után azonban nincs szükség különösebb időzítésre.
Jelentkezz akár már ma! (x)
Az Affidea Mammut II. Egészségközpontjában működik az ország egyik legmodernebb mammográfiás berendezése, amelynél az emlőre kifejtett kompressziót a páciens önmaga is irányíthatja.
1https://onkol.hu/nemzeti-rakregiszter/
Fotók: 123rf.com, affidea.hu
Oldalak
