2056-ig kapunk a sugárzásból - Veszélyt jelent Csernobil az egészségünkre?
Mostanában óriási hangot kapott mind a sajtóban, mind pedig a filmes világban Csernobil. Most kiderül, hogy ma mennyire van hatással szervezetünkre a 1986-os baleset.
Katasztrófaturizmus
Az atomkatasztrófa helyszínét szó szerint elárasztották a turisták. A bátrabbnál, bátrabb emberek igyekeznek minél közelebb merészkedni a tiltott zónához, hazavisznek egy-egy relikviát, arra viszont nem is gondolnak, hogy a radioaktív sugárzással szennyezett dolgok miatt később komoly egészségügyi következményekkel kell számolniuk. Sok esetben ezek igen súlyosak, így egyáltalán nem éri meg zsebre vágni egy követ, vagy éppen egy játékot Pripjatyban. Na, de nézzük, hogy abban az esetben, ha nem járunk a szovjet szellemvárosban, milyen hatással van szervezetünkre a 33 évvel ezelőtti atomkatasztrófa.
A csernobili katasztrófánál súlyosbította a helyzetet a kedvezőtlen időjárás is, hiszen a légkörbe igen magasra jutott a radioaktív szennyeződés, ezáltal a szél messzire vitte a sugárzást. Becslések szerint a likvidátorok, vagy másnéven azon személyek körében, akiket a katasztrófa "elhárításával" bíztak meg, mintegy 2200 daganatos halálozás várható, ezek nagyrésze pedig valószínűleg még be sem következett. Az oroszok adatai szerint a likvidátorok körében 1992 és 1996 között drasztikusan megnőtt a leukémiás betegek száma, míg a kitelepített emberek többsége pajzsmirigydaganattal küzd. A baleset idején a változó irányú légáramlás szinte "szétszórta" Európában a radioaktív anyagokat.