"Köszönöm, hogy anya lettem" - 50 dolog, amit 2016-nak köszönhetek
2016 – erre az évre, míg élek, emlékezni fogok! Különleges volt, mert szerettem, mert igazán másként szerettem, mert anya lettem, és mert a mi kis szerelmes párosunkból egyszerre család lett. Aztán meg jött a többi, 50 dolog biztosan, amit 2016-nak köszönhetek… Íme!
barizsuzsi - blogger
Egy anyuci vagyok. Egy anyuci a sok közül, aki túl ugyan a harmincon, de megtalálta a szerelmet. Feleség lett, férje lett, akivel együtt nevelgetik boldogan tüneményes Lölőkéjüket. Ha szeretnéd megismerni egy kissé buggyant anyuka tűnődéseit, gondolatait, kalandjait, blogomban mindenképpen tarts velem!
- Köszönöm, hogy anya lettem!
- Köszönöm, hogy megismerhettem a világ legjobb apukáját!
- Köszönöm, hogy megtudhattam, milyen csodálatos dolog a szoptatás!
- Köszönöm, hogy megtapasztalhattam, mennyire fáj, ha rálépek a csörgőre!
- Köszönöm, hogy kiderülhetett, kinek (nem) fontos a mi kis családunk!
- Köszönöm, hogy megtudhattam: nulla alvással is életben lehet maradni!
- Köszönöm, hogy megkaphattam életem legszebb mosolyát!
- Köszönöm, hogy érezhettem, milyen világra hozni egy gyermeket!
- Köszönöm, hogy rájöhettem, hogy nevetni látni a gyermekem az egyik legjobb dolog az életben!
- Köszönöm, hogy nekünk van a legszebb, a legkedvesebb és a legsegítőkészebb védőnőnk!
- Köszönöm, hogy megtanulhattam szelektálni a „hasznos” infók között, így már tudom például azt is, hogyan kell elengedni a hülyeségeket a fülem mellett.
- Köszönöm, hogy már képes vagyok egy négyzetcentinyi helyre 15 bodyt, 23 nadrágot, 47 pelenkát és 10 babazoknit beszuszakolni!
- Köszönöm a világ legszuperebb nagymamáját!
- Köszönöm, hogy rájöhettem, hogy tulajdonképpen a legjobb dolog az, ha Lölőnek valamilyen meglepetésen törhetem a fejem (például falra röppenő pillangókat hajtogatni).
- Köszönöm, hogy megtanulhattam hallgatni az ösztöneimre! És köszönöm azt is, hogy megtanulhattam, az öszöneimre hallgatni igen jó dolog!
- Köszönöm a még több türelmet!
- Köszönöm, hogy végre nemet tudok mondani!
- Amikor már azt hittem, nem lehet jobban, másként szeretni, jött Lölő. Köszönöm, hogy megismerhettem a szeretet egy igazán különleges, semmihez sem hasonlítható „formáját”!
- Köszönöm, hogy ráébredhettem arra, tulajdonképpen nem is ciki papucsban és kabátban leszaladni a boltba!
- Köszönöm, hogy újra mondhatom a mondókákat és újra énekelhetem a gyerekdalokat!
- Köszönöm az első házassági évfordulónkat! Azt pedig nagymamának, hogy ez alkalommal kettesben vacsorázhattam a férjemmel.
- Köszönöm, hogy a legkimerültebb pillanataimban is végtelen erőre kaphattam!
- Köszönöm, hogy megszerettetted velem a vasalást!
- Köszönöm az új és régi-új barátokat, Sárit és az anyukáját, Andit, köszönöm Flórát és az anyukáját, Szilvit, és köszönöm Ildikót meg a kis Martét!
- Köszönöm, hogy megtapasztalhattam, nagymamához úgy is eljutunk, ha nem ülök kényelmesen az autóban!