Lombikprogramon gondolkodtok? -
interjú dr. Vesztergom Dóra meddőségi specialistával
„Az elmúlt 10 évben megháromszorozódott a meddőséggel orvoshoz fordulók száma. Ez azt jelenti, hogy minden ötödik pár érintett Magyarországon, ami összesen 150.000 párt jelent” – Dr. Vesztergom Dóra szülész-nőgyógyász, endokrinológus, meddőségi specialista, IVF szakorvossal, az OKFŐ Humánreprodukciós Igazgatóságának vezetőjével beszélgettünk a meddőség hátteréről, az egészségügyi probléma lehetséges megoldásairól és kezelési lehetőségeiről, illetve a lombikprogram folyamatáról.
Mik lehetnek a meddőség okai, egyáltalán, mikortól, milyen előzményeket követően merül fel a meddőség gyanúja?
Fontos leszögezni, hogy egy meddő pár esetében mindig két főnél végzünk vizsgálatokat, hiszen a férfiak és a nők 50-50 százalékban érintettek. Alapvetően akkor beszélünk termékenységi zavarral küzdő párról, ha 35 év alatt 1 év rendszeres szexuális együttlét mellett nem következik be a várandósság. 35 év felett ez már fél évre csökken, pontosan azért, hogy amennyiben segítségre van szüksége valakinek, akkor minél hamarabb megkapja azt. Természetesen ha valakinél fennáll olyan probléma, ami potenciálisan meddőséget okozhat, például a nők esetében ilyen lehet a rendszertelen ciklus, fájdalmas menstruáció, ami az endometriózis egyik tünete lehet, átesett korábban szexuális úton átadható betegségen, volt esetleg kismedencei gyulladása, vagy nőgyógyászati műtétje, vagy a férfiak esetében hereleszállási zavara volt gyermekkorban, esetleg testépítőként szteroidokat használt, akkor érdemes minél korábban elvégezni a szükséges meddőségi vizsgálatokat.
Milyen faktorok játszanak szerepet a sikeres teherbeesés (várandósság, fogantatás) tekintetében?
Az elmúlt 10 évben megháromszorozódott a meddőségi problémával orvoshoz fordulók száma. Ez azt jelenti, hogy minden ötödik pár érintett Magyarországon és ez összesen 150.000 párt jelent, ami rendkívül sok. A nők esetében a legfontosabb termékenységet befolyásoló tényező az életkor, hiszen a női termékenység kismértékű csökkenése már 25-29 éves kor között elkezdődik, 35 éves koruk felett pedig jelentősen felgyorsul ez a folyamat, míg 40 éves korban a természetes fogantatás esélye már rendkívül alacsony. Kevésbé drasztikusan, de a férfiak életkora is mérvadó a nemzőképességi zavarokban. 40 éves kor felett már csökken a nemzőképesség a férfiaknál is, illetve nagyobb arányban fordulnak elő bizonyos betegségek, ha egy idősebb apától származik a gyermek.
Az életmód szintén befolyásolja a termékenységet. Egy testsúly probléma, túlsúly vagy épp ellenkezőleg, egy nagyon alacsony súly cikluszavarhoz, és akár meddőséghez is vezethet. Mozgásszegény életmód mellett szintén alacsonyabb a várandósság esélye, csakúgy, mint a dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás esetén. A férfiak tekintetében fontosnak tartom kiemelni, hogy az edzőtermi szteroidok hosszútávú használata gyakorlatilag végleges férfimeddőséget tud indukálni.
Az iparosított táplálkozás szintén hozzájárul a meddőség ilyen mértékű növekedéséhez, gondolok itt azokra a hormonszerű anyagokra, amelyek bekerülnek a vízbe és az ételbe. Az is fontos, hogy az édesanyák mit fogyasztanak a várandósság alatt.
Ezek a faktorok – az életkor, az egészségügyi és életmódbeli problémák, a környezeti faktor – melyek aztán összességében azt eredményezik, hogy ilyen mértékű most már a meddőség nem csak hazánkban, hanem az egész világon.
Milyen előzményeket követően javasolt a pároknak lombikprogramban gondolkodniuk? A meddőség diagnózisát követően milyen kezelések, folyamatok vezetnek a lombikprogramig?
Célunk, hogy a meddőséget, mint egészségügyi problémát holisztikusan kezeljük. Szeretnénk elérni, hogy a páciensek ne féljenek attól, hogy ha bekerülnek egy meddőségi centrumba, akkor egyből lombikkezelést fognak kapni. Rendkívül sok az olyan változtatható kockázati tényező az életmódban, amivel a páciens is hozzá tud járulni ahhoz, hogy minél hamarabb gyermeke lehessen. A meddőségi ellátó rendszernek az a lényege, hogy komplexen kezeljük a problémát. Javaslatokat teszünk, hogy a pár hormonálisan kiegyensúlyozottá váljon és segítünk a tüszőérés elérésében, de sok esetben már attól is elérhető változás, ha megfelelő diétát követ valaki.
A kezelések problémától függően többrétűek lehetnek. Túlsúly vagy pajzsmirigy betegség esetén egy gyógyszer adásával, illetve megfelelő életmód beállításával megoldható a hormonális zavar. Egyéb eltérés esetén más típusú kezelést javaslunk, mindenkinek a hitének és a meggyőződésének megfelelően. Lehet ez egy életmódbeállítás, egy petefészek stimuláció vagy inszemináció, esetleg lombikkezelés. A lényeg, hogy a pácienst bevonjuk a döntési folyamatokba. Fontos megjegyezni, hogy orvosi szempontból nézve a leghatékonyabb a lombikkezelés, de ahhoz, hogy eredményes legyen, ugyanúgy optimalizálni kell az életmódot és hormonálisan ki kell egyensúlyozni mindkét felet.
Hogyan néz ki a lombikprogram hazai protokollja?
Szakmai orvosi protokoll alapján történik a lombikkezelés, a hazai irányelvek a nyugat-európai mintát követik. Évente többször rendeznek nemzetközi kongresszusokat, ahol a legújabb eljárásrendek is fontos szerepet kapnak, amelyekkel a legkevesebb szövődményt okozzuk a páciensnek és a legjobb eredményességet érhetjük el.
A lombikprogram első lépése egy konzultáció, amikor a pár mindkét tagjával beszélünk, ezt pedig egy nagyon részletes, széleskörű kivizsgálás követi és diagnosztizáljuk a problémát. A kivizsgálás után beállítjuk a szükséges életmódterápiát, emellett pedig tájékoztatjuk a pácienst a lombikprogram menetéről.
A lombikkezelést általában menstruációs ciklusból indítjuk, a petefészek stimulálásával egyszerre több tüszőt hozunk létre, hogy a petesejteket megtermékenyítve több embrió jöjjön létre. A leszívott petesejtek körülbelül egyharmadából lesz a végén jó minőségű embrió. Ezek közül nem mindegyik életképes, nem mindegyik tud beágyazódni. Van egy extrém mértékű szelekció, ezért szükséges a petefészkeknek a hormonális stimulációja, hiszen különben nem lenne hatékony a lombikkezelés. A petefészek stimuláció kb. két hétig tart, amikor elég nagyok a tüszők, akkor következik a hüvelyen keresztül történő műtéti petesejt leszívás, amelyet preferencia alapján altatásban vagy ébren, helyi érzéstelenítéssel végeznek. Egy lombikkezelés alatt ideálisan 10-15 petesejtet tudunk leszívni a pácienstől, ami azt jelenti, hogy 10-15 hónapnyi próbálkozást sűrítünk egy hónapba. A lombik lényege egyrészt a várandóssághoz vezető idő minimalizálása, másrészt, hogy testen kívül látjuk a megtermékenyítés folyamatát és az embrió fejlődését. Minden részletét figyelemmel tudjuk kísérni, amiből szintén következtetéseket vonhatunk le.
A leszívást követően jöhet a petesejt és a hímivarsejt összehozása, majd a megtermékenyítés, ami kétféleképpen történhet. Az egyik opció az IVF, amikor rácseppentjük a spermiumokat a petesejtre és gyakorlatilag, ahogy a természetben is történik, a petesejtet megtermékenyíti a hímivarsejt és létrejön a zigóta, amiből embrió fejlődik. A másik lehetőség az ICSI, amit általában férfi eredetű meddőségnél alkalmazunk. Itt pipettával felszívott spermiumot juttatunk a petesejtbe és direkt módon termékenyítjük meg azt. Mindkét esetben az embriókat 5-7. napig tenyésztjük, majd akár a leszívással megegyező ciklus során vissza is ültetjük, de bizonyos esetekben a 3. napos beültetés is indokolt lehet, két hét múlva pedig várjuk a terhességi teszt eredményét. Egyes páciensek érzékenyen reagálhatnak a stimulációra, és úgynevezett hiperstimulációs szindróma jöhet létre. Ebben az esetben az a biztonságos, hogy a létrejött embriókat lefagyasztjuk, és egy következő menstruációs ciklusban ültetjük vissza. Arra is van lehetőség, hogy természetes ciklusból indítsuk a lombikot, ilyenkor nem hozunk létre több embriót, viszont így közel sem olyan eredményes az eljárás. Vannak azonban olyan páciensek, akiknek kifejezetten ez a megoldás a kérése, amire természetesen tekintettel vagyunk. Fiatal korban ez a megoldás is eredményes lehet.
Minek van leginkább szerepe, milyen tényezőkön múlhat a lombikprogram sikeressége?
35 év alatti páciensek esetében statisztika szerint akár 3-4 embrióbeültetéssel járó ciklus is szükséges ahhoz, hogy egy egészséges újszülött jöjjön a világra. Petefészek stimuláció nélkül ennél jóval több ciklusra lenne szükség. Rendkívül fontos, hogy a párok minden információt, segítséget és támogatást megkapjanak, ne hagyják abba idő előtt a kezelést egy-két sikertelen próbálkozást követően, hiszen a beültetett embriók számának növekedésével nagyobb esély lesz a várandósságra, ezáltal több vágyott gyermek születhet meg. Lehet, hogy elsőre várandós lesz, mert szerencséje van, de az is lehet, hogy másfél vagy akár több év kell ahhoz, hogy a végén gyermeket tarthasson a kezében. Azért fontos tisztázni ezt a páciensekkel, hogy ne érje őket csalódás.
40 év felett ennél jóval több embrió beültetésre van szükség az eredményesség érdekében, de így is 30%-ra csökken az esély összességében, hogy saját petesejtből legyen gyermeke az illetőnek.
43 éves kor felett a petesejt donáció lehet megoldás, hiszen ebben az esetben a várandósság esélye annyi lesz, mint a donor életkorának megfelelő teherbeesési százalék. A petesejt donorok általában 30 év alatti nők, így rendkívül magas az eredményesség százalékban mérve.
A lombikkezelés lelkileg rendkívül megterhelő folyamat, sokszor eredménytelen a kezelés és fizikai megpróbáltatást okoz, továbbá az is előfordul, hogy vetéléssel végződik egy terhesség. Ez mind-mind nagyon nehezen feldolgozható folyamat. A párokat előre fel kell erre készíteni és minden döntési folyamatba be kell őket vonni, megfelelő, őszinte kommunikációval.
A cikk megjelenésének támogatója a Magyar Nemzeti Bank.
Fotók: gettyimages.com, 123rf.com
Oldalak
