Balatonfelvidéki túratippek - A romjaiban is fenséges Zádorvár kalandos története
Falai még ma is a XIV. század emlékét hordozzák magukban
A várat a végvár rendszerbe nem sorolták be, ezért hadászati szerepe nem volt. Azzal, hogy jelentős csaták nem rombolták, a jelenleg álló falak még ma is az 1374-1394-es építési időszak jegyeit hordozzák magukban. Feltételezhető, hogy nem hivatalosan, de folyamatosan lakhatták a várat, viszont mivel nem az aktuális „lakók” tulajdona volt, ezért romlani kezdett az állapota.
1652-ben III. Ferdinánd király végre kiegyezett a veszprémi Káptalannal és a vár az ő birtokába került. Így lett a neve végül Pusztavár. Egyébként ugyancsak III. Ferdidnánd volt az, aki elrendelte Kinizsi sírkövének ideszállítását is. Zádorvárat – ami immár Pusztavár lett – III. Ferdinánd király Zichy Istvánnak adományozta és egészen 1945-ig a Zichy birtok részét képezte. Sajnos azonban a Zichy család sem használta, emiatt nem is fordítottak se figyelmet, se pénzt a vár megóvására, javítására.
Őskori nyomokra bukkantak a vár területén
Bár ugyan csaták nem rombolták, az idő annál inkább, így a végül romossá vált Zádorvár, 1958-ban műemlék besorolást kapott, majd 1991-től Pécsely Község Önkormányzat tulajdonába került, amely később a Történelmi Emlékekért Alapítvány használatába adta a Zádor várát. Többek között ennek köszönhető, hogy 2018-as ásatások a vár falai alatt i.e 7000-4500 éves, őskorból származó, eddig nem ismert műhelytelepet azonosítottak.
Ma a kirándulók a kalandos történelmi emlékeket őrző kőfalak között és az utat találó fák mentén járhatják be a többszáz éves vár maradványait, és gyönyörködhetnek az erdőn túl elterülő Balatonban, a Tihanyi-félszigetben, valamint a Dörgicsei-medencében.
A Dörgicse és Mencshely között emelkedő Halom-hegy egykor vulkánként magasodott a magyar tenger partján, és immár fél évszázad óta kedvelt célpontja a Balaton-felvidéken kiránduló turistáknak.