Tudtad? Bárki leinthette az első budapesti autóbuszt, még megállói sem voltak
A budapestiek 55 százaléka választja a közösségi közlekedést
Pest és Buda között 1924. október 24-én jött létre az autóbusz-összeköttetés, amikor megindult a Vilmos császár (ma: Bajcsy-Zsilinszky) úttól a Lánchídon át a Krisztina térig közlekedő 3-as járat. 1928-ban megalakult a magánvállalkozásban működő Budapesti Autóbuszközlekedési Rt. (BART), amely a SzAÜ járműhiánya miatt 1937-ig több fővárosi vonal forgalmát is ellátta, később már csak a városkörnyéki vonalakon működött.
A főváros száz új jármű beszerzéséről is döntött, a három típust – kicsi, közepes és nagy – a Mercedes-Benz licence alapján a MÁVAG gyártotta, majd a 30-as években áttértek a Ganz-Jendrassik rendszerű, dízelmotoros autóbuszok használatára. A BART 1947-ben állami kezelésbe került és 1953-ban megszűnt, a SzAÜ-t 1932-ben vonták össze a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt.-vel.
A második világháború idején a buszok egy részét sínautóbusszá alakították át. A háború után 1945 júliusában indult az első buszjárat, 1948-tól kicserélték a járműállományt és bővítették a hálózatot, a csuklós járműveket 1960-ban vezették be. A BSZKRT-t 1949. december 31-én, Nagy-Budapest létrejöttével megszüntették, a különböző közlekedési formák irányítása önálló vállalati igazgatás alá került.
1968. január 1-jétől, mintegy beismerve a korábbi átszervezés elhibázott voltát, ezeket a vállalatokat ismét egyesítették, immár a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) keretei között. A metró első szakaszának 1970-es átadásakor átszervezték a járatokat, a gerincvonalak megszűntek, s a buszok főleg ráhordó feladatokat láttak el. Először 1973-ban létesítettek külön autóbuszsávokat, a Rákóczi út – Kossuth Lajos utca vonalon, a korszerűsítés része volt a gyorsjáratok indítása is. 1993-ban jelent meg az első alacsonypadlós busz, s 1999-ben indult meg az első alvállalkozói járat a fővárosban.
Az ezredforduló után a buszpark elöregedett, a járművek átlagéletkora megközelítette a 18 évet, a műszaki hibák miatt a járatkimaradás 4 százalék körül alakult. A járműpark megújítása 2010 óta tart, elsőként a legöregebb járművek helyett 100 használt, de jó állapotú alacsonypadlós járművet, majd 2013-tól – hét év után először – 150 új buszt állítottak forgalomba.
Az elmúlt években a járműpark 300 új és mintegy 200 jó állapotú, alacsonypadlós, korszerű használt busszal, 2015-ben új hibrid, új dízel, valamint használt, sűrített földgázzal (CNG) működő járművel bővült. 2014-ben az M4-es metró elindulásakor a BKK az elmúlt évek egyik legnagyobb felszíni forgalomátszervezését hajtotta végre, amely közvetlenül tíz fővárosi kerületben, valamint Budaörsön és Törökbálinton mintegy 40 autóbusz-, 4 villamos- és 3 troli vonalon jelentett változást.
Napjainkban a budapestiek 55 százaléka veszi igénybe a közösségi közlekedést, 40 százalékuk buszokkal utazik a több mint 200 járaton, ez naponta 1 millió 917 ezer felszállást jelent. A budapesti buszok a futott kilométer-teljesítmény alapján egy nap alatt hétszer kerülnék meg a Földet, egy év alatt pedig 86,6 millió kilométert futnak.
Fotó: Villányi György / Fortepan
Az A380-as 2005. április 27-én hajtotta végre szűzrepülését a toulouse-i repülőtérről. Utasok milliói zárták a szívükbe a Superjumbo néven elhíresült, azóta ikonikussá lett repülőgép típust. A kétfedélzetes repülő nem csak összetéveszthetetlen formája miatt vált világhírűvé: az üzemeltető légitársaságok az általa biztosított komfortra és a repülő hírnevére önálló marketing kampányokat építettek, de a repülőgép gyártásánál alkalmazott csúcstechnológia is híressé tette a típust – még azok körében is, akik nem repültek vele.
Leadfotó: Somlai Tibor / Fortepan
Oldalak
