Karácsony a hó országában
Finnországról a legtöbb embernek a karácsony illetve a Télapó jut eszébe, főleg ahogy közelednek az ünnepek. De azt vajon tudjuk-e hogy a finnek hogyan ünneplik a karácsonyt?
A kereszténység előtti északi államokban (Izland, Norvégia, Dánia, Svédország, Finnország) szokás volt ünnepelni a fény visszatértét, a Decemberi napfordulón, ami a napok meghosszabbodását jelezte. A vikingek a Nap érkezését étel-ital áldozatokkal ünnepelték, valamint különböző játékokat játszottak, máglyát gyújtottak és ajándékokat cseréltek a három napos ünnepségen. Ezen tradíció néhány elemét őrzik a mai szokások.
A Karácsonyi ünnepek legfontosabb napja december 24-e. A régi fővárosban, Turkuban, egy különleges ünnepséget tartanak, amivel kinyilvánítják a „karácsonyi béke” időszakát, mely december 24-én délben kezdődik és 20 napig tart.
Ezt az időszakot a 13. századtól datálják. Régebben minden északi országban ismert volt, de csak Finnországban maradt fent ez a hagyomány, szinte megszakítatlanul, egészen napjainkig. A kinyilvánításon az emberek boldog karácsonyt kívántak egymásnak, és megígérték, hogy a karácsonyt békében fogják tölteni, elkerülve a hangos, garázda viselkedést.
Bár Finnország nem kifejezetten vallásos ország, a legtöbb keresztény államhoz képest mégis fontos a karácsony megünneplése. Néhányan misére mennek szenteste, sokan pedig temetőbe mennek, hogy gyertyát gyújtsanak elhunyt rokonaik és szeretteik emlékére. A legtöbb finn az esti ünneplés előtt még szaunázik egyet, hogy kellőképpen ellazuljon. A szauna befűtése karácsonykor ősi szokás Finnországban. A népi hagyományok szerint, a halott lelkek visszatértek szaunázni napnyugta után. A szaunát szent helynek tekintették, ahol az életben fontos események zajlottak le –a születéstől kezdve, a gyógyításon keresztül a halálig.
A vacsorát a családok együtt fogyasztják, a legkisebbtől, a legidősebb családtagig. A szokás szerint ilyenkor a család legfiatalabb olvasni tudó gyermeke felolvassa Szent Lukács evangéliumát. A vacsora végeztével együtt bontják ki az ajándékokat, amit joulipukki, azaz a Télapó hoz.
A tradicionális finn karácsonyi vacsora nélkülözhetetlen fogása a sütőben sült sonka, az édes répa ragu és a vegyes céklasaláta. Gyakori ételek még az ünnepi asztalon a máj ragu és pástétom, hús aszpik, a pácolt vagy füstölt lazac, halikra és hering ételek. Hagyományos karácsonyi italuk a glögg – amely nagyjából a magyar forralt bornak felel meg. Finnországban karácsony környékén bevásárlóközpontokban találkozhatunk glöggöt és süteményt osztogató emberekkel, amitől biztosan megjön a karácsonyi hangulatunk.
Melegítsük fel karácsonyunkat glöggel:
Fél üveg bort (vörös vagy fehér) öntsük egy edénybe, ugyanennyi fekete ribizli vagy vörös szőlőlével. Adjunk hozzá ízlés szerint cukrot, egy rúd fahéjat, némi szegfűszeget és szegfűborsot, reszelt vagy szárított narancshéjat. Alacsony hőfokon lassan melegítsük fel, forralás nélkül. Miután leszűrtük, ízlés szerint egy kevés vodkával, mandulával és mazsolával tálaljuk.
Oldalak
Hasonló cikkek
