Türkmenisztánban van a Pokol kapuja - a világ nyolcadik csodája

A "Pokol kapuja" egy olyan jelenség, amely félelmetes, izgalmas, hatalmas turisztikai látványosság, a helyiek szerint pedig a nyolcadik csoda. De honnan származik, mi ez egyáltalán, és mi köze van az Ördöghöz?
A Pokol kapuja
Legyünk őszinték: ha a Földön egy földrajzi képződményt a "Pokol kapujának" neveznek, akkor meglehetősen különlegesnek gondoljuk - és egyben félelmetesnek is. A sivatagban található hatalmas kráterről beszélünk, amely sokak szerint a világ nyolcadik csodája is lehetne, annyira extra. És amúgy Türkmenisztánban van.
A "Pokol kapui", amelyet néha "Pokol kapujának" hívnak, "Ajtó a pokolba" - érted a lényeget - egy nem mindennapi jelenség. A 230 láb széles gödör az elmúlt 40 évben szüntelenül égett a Karakum-sivatag közepén, a türkmenisztáni Derweze (Darvaza, 350 fős) falu közelében. Éjjel-nappal ártalmas füstöt áraszt, és úgy világítja meg a sivatagi talajt, mint egy második Nap. Ma már turisztikai hotspotnak számít (szó szerint), melyet az emberek látogathatnak, miközben hetekig karavánozhatnak személyre szabott túrákon Üzbegisztántól Kirgizisztánig és vissza. Szóval mi a pokol van a Derweze-kráterrel? Természetes? Mesterséges? Sátán gyártmánya?
Baleset
A Derweze-kráter mindenekelőtt baleset. Ahogy Anatoly Bushmakin, a türkmén geológus mondja a CTV News hírügynökségnél, 1971-ben a szovjet geológusok földgázfúrást kezdtek (Türkmenisztán a világ hatodik legnagyobb földgáztartaléka a The Guardian szerint), és kilyukasztottak egy földalatti barlangot. Felszerelésük beesett, a lyuk magába omlott, és mérgező metángőz kezdett szivárogni a levegőbe. A tisztviselők a helyzetet a gáz meggyújtásával próbálták orvosolni, és azt hitték, hogy pár hét múlva leég. De nem, a metán a mai napig táplálja ugyanazokat a lángokat. Az olyan emberek, mint a kanadai felfedező, George Kourounis, a kráter pereme közelében perzselő hőt írnak le. A türkmén kormány sokáig egyenesen figyelmen kívül hagyta a lángoló gödröt. Valójában csak nemrégiben - valamikor 2021 februárja előtt - a Karavánisztán e cikkéből kiindulva - állítottak fel kerítést, és ez csak a turisztikai pénzre alapozva történt meg. A telek körül egy apró, turisztikai iparág alakult ki, teljesen jelöletlenül a Karakum ("Fekete homok") sivatag közepén, amely a világ egyik legnagyobb sivataga, Türkmenisztán fővárosától körülbelül 270 kilométerre (168 mérföldre) északra. Most szafariról, extrém sivatagi sportokról és egy ökoturisztikai fellendülésről beszélnek, hogy Türkmenisztán gyér 12 000-15 000 éves külföldi látogatóját fellendítsék. Valójában 2020-ban Gurbanguly Berdymukhamedov türkmén elnök 220 000 hektáros természetvédelmi területet hozott létre a Karakum-sivatagban, amely a Derweze-krátert fedi.
Fotó: 123rf
Oldalak
