Sárkányhajók lepik el a Dunát - Ezt neked is látnod kell!

Május 7-én izgalmas programon vehetnek részt azok az érdeklődők, akik kilátogatnak a budapesti Műegyetem rakpartra. Az immár negyedik alkalommal megrendezendő Dunai Regattán sportprogramok, evezős futamok és koncertek mellett a sárkányhajózás is nagy szerepet kap: a hazánkban még viszonylag újnak számító sportban 15 amatőr egyetemi csapat méri össze tudását. De vajon hogyan jött létre a sárkányhajózás, és hogyan vált sporttá?
2000 éves hagyomány
Hazánkban még egészen fiatalnak számít ez a sport ahhoz képest, hogy Kínában már több mint 2000 éves hagyománya van a sárkányhajózásnak. A legenda szerint Qu Yuan költőt hazaárulás vádjával száműzte a Chu királyság kormánya, az államférfi ezért tiltakozásképp a folyóba vetette magát. A helyi halászok a holttest felkutatására versenybe szálltak egymással, miközben hangos dobszóval igyekeztek távol tartani a halakat, nehogy azok felfalják Qu Yuan földi maradványait. Innen ered a sárkányhajózás sport, és a kínai sárkányhajó ünnep hagyománya is, amelyen díszes hajók látványos felvonulásával emlékeznek a költőre.
Látványos esemény
A Dunai Regattán május 7-én a Műegyetem rakparton is bemutatkozik ez a látványos sport: 15 amatőr egyetemi csapat száll vízre, és összesen 76800 métert tesznek majd meg a Duna egyik legszebb budapesti szakaszán a sárkányfejjel díszített, 12,5 méteres hajókban. A sárkányhajóban 20 evezős foglal helyet két sorban, elöl, menetiránynak háttal ülve a dobos, aki a ritmust adja, hátul pedig a kormányos, aki irányítja a hajót. A Dunai Regattán megközelítőleg 12368 dobveréstől dübörög majd a rakpart: ám ez már nem a halaknak, sokkal inkább a versenyzőknek és a kilátogató szurkolóknak szól majd.