Nebrai korong
A nebrai korong egy körülbelül 3600 éves régészeti lelet, és a létező legrégebbi űrtérkép, amin az égboltot ábrázolták. Egy 32 cm átmérőjű bronzkorongról van szó, amelynek súlya 2,3 kg – a tárgyat 1999-ben fedezte fel Henry Westphal és Mario Renner kincsvadászat közben Németországban, Nebra közelében. A korongot egy kőládában találták meg, mellette pedig két kard, két karperec és néhány más bronztárgy is előkerült. A kerek bronzlapra 32 darab aranyfóliából készült kis korongot, egy nagyobb korongot, egy félhold alakú lemezt, egy körcikkhez tartozó ívet és két, szimmetrikusan elhelyezett pántot rögzítettek, amelyek egyike hiányzik a leletről. A korong állítólag a Napot, a Holdat és a csillagokat ábrázolja, a két pánt pedig a Nap két félévi útját szimbolizálja. A Ruhr Egyetem egy csillagásza állítja, hogy a korong a naptárszámítást segítő csillagászati mérőműszerként funkcionált, így a világegyetem egyik legrégebbi ábrázolásáról beszélhetünk.
Fotó: Instagram/ahencyclopedia
Nebrai korong
A nebrai korong egy körülbelül 3600 éves régészeti lelet, és a létező legrégebbi űrtérkép, amin az égboltot ábrázolták. Egy 32 cm átmérőjű bronzkorongról van szó, amelynek súlya 2,3 kg – a tárgyat 1999-ben fedezte fel Henry Westphal és Mario Renner kincsvadászat közben Németországban, Nebra közelében. A korongot egy kőládában találták meg, mellette pedig két kard, két karperec és néhány más bronztárgy is előkerült. A kerek bronzlapra 32 darab aranyfóliából készült kis korongot, egy nagyobb korongot, egy félhold alakú lemezt, egy körcikkhez tartozó ívet és két, szimmetrikusan elhelyezett pántot rögzítettek, amelyek egyike hiányzik a leletről. A korong állítólag a Napot, a Holdat és a csillagokat ábrázolja, a két pánt pedig a Nap két félévi útját szimbolizálja. A Ruhr Egyetem egy csillagásza állítja, hogy a korong a naptárszámítást segítő csillagászati mérőműszerként funkcionált, így a világegyetem egyik legrégebbi ábrázolásáról beszélhetünk.