A hatodik kihalási hullám sokkal gyorsabb ütemű, mint az előzőek
A biodiverzitás fontosságáról beszélgetett Áder János volt köztársasági elnök a Kék bolygó című podcastjának hétfőn megjelent adásában Czippán Katalinnal, a Zöld Föld című tankönyv egyik szerzőjével a biológiai sokféleség nemzetközi napjának alkalmából.
Fontos a biodiverzitás megőrzése
Áder János államfői megbízatása lejárta után sem hagyott fel Kék bolygó című, környezetről szóló podcastja gyártásával. A legutóbbi adásban kiemelte: a teremtett világ egészsége az emberektől függ, az emberek egészsége viszont a teremtett világ jólététől, ezért a biodiverzitás megőrzése nemcsak a természet és a teremtett világ megóvásáról, hanem az emberek életéről is szól.
A volt köztársasági elnök három tényezőre hívta fel a figyelmet, amellyel az ember a saját életfeltételeit szűkíti. Az első, hogy az utóbbi évek vegyszerhasználata miatt jelentősen csökkent a növényeket beporzó méhek és vadon élő rovarok száma. A második: az emberek a fák, erdők kivágásával jól működő rendszereket tesznek tönkre. A harmadik pedig, hogy az elmúlt években a gyepek is károsodtak Magyarországon, pedig szénmegkötési, szénraktározási képességük vetekszik az erdőkével. Többi között ez is okozta, hogy elkezdődött a hatodik "kihalási hullám", amely az előző öthöz képest sokkal gyorsabb ütemű – hangsúlyozta.
Vendége, Czippán Katalin ezekre reagálva arról beszélt: a Föld sokáig magától eltartotta az emberiséget, de a bolygó lakosságának növekedésével ez már nem lehetséges. Mivel az "ökológiai szolgáltatásokat" – például tiszta víz, tiszta levegő, növények beporzása – az emberek borították fel, nekik is kell azt visszafordítaniuk – emelte ki.
Elmondta: a beporzók biztosítják az embereknek az élelmiszert, ezért az életben tartásuk különösen fontos. Ehhez a mezőgazdasági termelésben oda kell figyelni például a vegyszerhasználatra és növelni kell a beporzók életterét – tudatta, hozzátéve: néhány jó szándékkal indított kezdeményezés azonban nagyobb kárt is okozhat. Példaként említette, hogy ha városi méheket telepítenek be, de nem biztosítanak nekik ugyanott megfelelő nektárgyűjtő helyet, akkor a házi méhek a vadon élő állatok életterét veszik el.
Kitért arra is: a fák a gyökérzetükön lévő gombák segítségével és szagok kibocsátásával "kommunikálnak" egymással, például ha megjelenik egy kártevő, a fák olyan illatanyagokat bocsátanak ki, amelyek azokat taszítják. A fák kommunikációját igazolja az is, hogy ha kivágnak egy sávot egy erdőben, akkor az erdő másik része reagál erre a hiányra, például a szélső bokornövényzet megvédi a területet – fűzte hozzá. A gyepekkel kapcsolatban ismertette: a fű nem annyira érzékeny, mint a fa vagy más leveles növény, és mivel a föld alatt van a raktára, sokkal kiszámíthatóbban nyeli el vagy bocsátja ki a szén-dioxidot.
A hatodik kihalási hullámról azt mondta: azt az ember okozta azzal, hogy a saját életterét tette és teszi tönkre például a szén-dioxid-kibocsátással. A kihalási hullám megakadályozása az emberiségnek is fontos, emiatt már nemcsak természet- és környezetvédelemről beszélünk, hanem önvédelemről is – emelte ki.
Cikkünk a következő oldalon folytatódik, lapozz!
Fotó: 123rf
Oldalak
Hasonló cikkek
