190 éve halt meg a géniusz, aki nélkül szinte semmit sem tudnánk az ókori Egyiptomról
A hieroglifák egy részét már a 10. században megfejtették
Champollion egész életét az ókori egyiptomi kultúra megismerésének szentelte, kutatásokat folytatott Torinóban, majd X. Károly őt nevezte ki a Louvre egyiptomi tárlatának muzeológusává. 1828-ban végre Egyiptomba is eljutott, a majd két éven át tartó expedíció eredményeit az Egyiptom és Núbia műalkotásai című négykötetes művében írta le, amely azonban csak halála után jelent meg. Hazatérését követően az akadémia tagjává választották, fogadta a pápa, 1831-ben a College de France-ban az ő vezetésével alakult meg az első egyiptológia tanszék. A kiváló tudós mindössze 41 éves volt, amikor két szívrohamot követően 1832. március 4-én meghalt, befejezetlenül maradt Egyiptomi nyelvtanát és Egyiptomi szótárát fivére adta ki. Sírja a párizsi Pere Lachaise temetőben található.
Érdekesség, hogy 2004-ben egy londoni egyetem professzora arra a következtetésre jutott, hogy arab tudósok már a 10. században megfejtették a hieroglifák egy részét, sőt Abu Bakr Ibn Wahsijah kutatásai 1806-ban Angliában meg is jelentek Egy rajongó sóvárgása a szimbólumok megértése iránt címmel. Ez azonban nem jutott el sem Champollion, sem pedig a szintén az írás megfejtésén dolgozó Thomas Young kezébe, így érdemeiket nem csökkenti.
Fotó: 123rf
A magyar utazók kedvelt üdülődesztinációja látványos, méreteiben is egyedülálló, Luxor főbejáratát idéző standdal van jelen a március 3-án, szakmai nappal elkezdődött Utazás kiállításon, amelynek a megújult Hungexpo ad otthont március 6-ig.