190 éve halt meg a géniusz, aki nélkül szinte semmit sem tudnánk az ókori Egyiptomról
Nem szavakat, hanem betűket jelöltek
A hieroglifák végül is 1822-ben fedték fel évezredes titkukat: Champollion a rosette-i követ és az 1815-ben felfedezett, hieroglifikus és görög szöveget tartalmazó philae-i obeliszket vizsgálva rájött, hogy a hieroglifák nem önálló szavakat, hanem betűket, jeleket jelölnek. A végső megfejtéshez az segítette, hogy rájött: a hieroglif írásban egyes jeleket egy gyűrű vesz körül, a görög szövegben pedig ugyanazon részek előtt a baszileusz (uralkodó) szó szerepel. Adódott a következtetés, hogy a gyűrűben lévő hieroglifák egy-egy fáraó nevét jelölik, ezután a Kleopátra és Ptolemaiosz neveket felhasználva sikerült meghatároznia az ezekben előforduló hieroglifák „hangértékét”. Ezek alapján már viszonylag könnyen megértette a szöveg többi részét is.
Felfedezését rögtön megosztotta a francia akadémia titkárával, a Dacier-nek küldött levélből pedig a többi tudós, és egész Európa megismerhette a felfedezést. Champollion a hieroglif ábécé összeállításakor rájött, hogy az ókori egyiptomiak nem hangjelölő írást használtak, hanem ideogrammákat, olyan képszerű jeleket, amelyek egy, két vagy három hangot is jelölhettek, a szavak végén pedig hangtalan determinatívumokat, amelyek az adott szó jelentésének meghatározását könnyítették meg, valamint piktogramokat is. 1824-ben A hieroglifák pontos rendszere című könyvében tette közzé felfedezéseit, ebben az évben született egyetlen lánya, Zoraide is.