Gyász: Elhunyt Moldova György, Kossuth-díjas író
Szombaton, 89 évesen szenderült jobblétre Moldova György az otthonában, családi körben.
A legismertebb és az egyik legnépszerűbb kortárs író volt
"Tiszta és rettenthetetlen szellemét megőrizzük, írásai, hite, elvhűsége velünk marad és mindannyiunkkal, akik őt olvassuk" – tudatta szombati közleményében az MTI-vel Moldova Júlia, a lánya.
Moldova György 1934. március 12-én született Budapesten. Miután leérettségizet a Szent László Gimnáziumban, a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturg szakára tanult tovább. 1986-ban diplomázott. 1957-ben prezentálta diplomamunkájaként a Rajk-perről írt drámáját, amelyet osztályfőnökének, Háy Gyulának olvasott fel, aki időközben letartóztattak az 1956-os forradalomban és szabadságharcban játszott szerepéért, ám az új osztályfőnök nem volt vevő Moldova témájára.
Így a főiskolát otthagyva bányásznak állt, majd többféle munkát is kipróbált: volt kertész, konzervgyári munkás és javítóintézeti nevelő. Épp kazánszerelőként dolgozott, egy filmgyárba küldték egy munka miatt, ott pedig a barátai rábeszélték, hogy írjon meg egy forgatókönyvet. A Szerelemcsütörtök kasszasiker lett, Moldova pedig ott ragadt dramaturgként, 1964-től szabadúszó volt.
Első könyve, 1963-ban jelent meg, Az idegen bajnok és azonnal a közönség kedve lett. Innentől kezdve termelte a könyveket. A hatvanas évek közepétől a rádiókabaré, a nyolcvanas évek közepén a Ludas Matyi című élclap, illetve a Magyar Nemzet című napilap munkatársa lett. Több, mint 50 szépirodalmi, 30-nál is több riportkönyve jelent meg, több mint tízmillió általa írt könyv kelt el, és több színdarabját is bemutatták. Napjainkban is előszeretettel idézzük szellemes, bölcs sorait, szólásait.
A legnagyobb sikert talán riportregényei és szociográfiai típusú írásai aratták, amihez alapos oknyomozó munkával gyűjtötte az anyagot, gyakran hónapokat töltve az adott területen. A maga korában az újdonság varázsával hatott a Tisztelet Komlónak, az Akit a mozdony füstje megcsapott, A szent tehén, Az Őrség panasza, A tékozló koldus, a Bűn az élet megjelenése - utóbbi miatt rasszizmussal is meggyanúsították.
Sokan a rendszer kritikusát látták benne és megkérdőjelezték szociológiai módszereit, forráskezelését. Moldova ugyan soha semmilyen politikai pártnak nem volt tagja, de nem titkola a baloldali rokonszenvét. Nagy vihart kavart például Kádár Jánosról írott munkája, amelyben tagadta az egykori pártfőtitkár bűneit, akit “proletár szentnek” is nevezett.
Minden vegyes fogadtatás ellenére, rengeteg díjjal jutalmazták munkáját és tehetségét: 1973-ban és 1978-ban József Attila-díjjal (a kitüntetést 1957-ben nem vette át), 1983-ban Kossuth-díjas lett, később Prima Primissima díjat, a SZOT-díjat, a Nagy Lajos-díjat, a Maecenas-díjat, a Karinthy-gyűrűt, az MSZOSZ-díjat és a tiszteletbeli vasutasnak járó Arany Sípot kapott.
Az íráson kívül a foci volt a másik szenvedélye: a Szocreál, később Hunreál jobbhátvédje volt.
Nem könnyű idézetet választani tőle, de talán jelen helyzetben ez a legszebb, amivel elbúcsúzhatunk tőle:
"Üresen tegyék le a koporsódat! Ne hagyj semmit a Halálnak, éld és használd fel minden erődet, érzelmedet, esélyedet, vágyadat, álmaidat. Ne takarékoskodj magaddal."
Nyugodjon békében!
Csányi Sándor, édesanyja halála után megfogadta, nem fél többé konfrontálódni, sem attól, hogy nemet mondjon valamire.
fotó: MTI Fotó: Földi Imre
Oldalak
