A lábai előtt hevertek a 20. század legnagyobb művészei – Bécs múzsája, Alma Mahler
Alma Mahler a századfordulós Bécs művészi, intellektuális életének meghatározó múzsája volt; írók, zeneszerzők, képzőművészek keresték a kegyeit, és ő gyűjtötte is a trófeákat. A korszak három kimagasló szellemének volt a felesége: elsőként a zeneszerző Gustav Mahlernek, majd a Bauhaust megalapító Walter Gropiusnak, s végül a világhírű írónak, Franz Werfelnek, de elbűvölte Gustav Klimtet és viharos szerelmi viszony fűzte Oskar Kokoschkához is.
Naiva vagy végzet asszonya?
Európa 20. századi kultúrtörténetének kevés ellentmondásosabb alakja van, mint Alma Mahler. Alma Maria Schindler néven született Bécsben 1879. augusztus 31-én, édesapja Emil Jakob Schindler festő volt, nevelőapja pedig a bécsi szecesszió egyik alapítója, a szintén festő Carl Moll. A fiatal lányt élete minden területén körülvette a kultúra és a művészet, a festészet rejtelmeibe például a szecesszió másik fő figurája, Gustav Klimt avatta be, de rajongott Wagnerért, kiválóan zongorázott, egyik kedvenc olvasmánya Nietzsche Imigyen szóla Zarathustrája volt, kívülről fújta a Faustot és maga varrta, extravagáns ruhákban járt – írja róla a Népszava. Ezen kívül korán megmutatkozott, hogy a csinos lány nem akármilyen hatással van a férfiakra: akárhová ment, mindenki rögtön beleszeretett.
Fiatal lányként Almának egyetlen vágya volt: híres emberhez feleségül menni. Alig húszéves korára már képes volt az ujjai köré csavarni mindenkit, aki csak ránézett, ám ő mégis kivárt, „a férjemnek elsőrangúnak kell lennie” – hangoztatta. Bár az akkor már szifiliszes Klimt is epekedett utána, csak egy csókot sikerült lopnia a lánytól.
1902-ben aztán ment feleségül a nála 18 évvel idősebb Gustav Mahler zeneszerzőhöz, akitől egy lánya, Anna született, akiből később szobrász lett. Egy másik lányuk 1907-ben meghalt. Alma a házasság korai szakaszában karmester szeretett volna lenni, erről azonban a férje lebeszélte, mondván az ő egyetlen dolga, hogy feleség legyen. Úgyhogy így is lett: Alma háztartást vezetett, ügyeket intézett és igyekezett kihúzni férjét annak felhalmozott adósságából. Azonban nem sokáig bírta ezt a fajta elnyomást, a lázadást pedig az jelentette, hogy viszonyt kezdett a Bauhaus-alapító Walter Gropiusszal, aki szerelmes leveleiben arra kérte, hagyja el Mahlert és legyen inkább az ő felesége. A levelet meggondolatlanul, vagy éppen szándékosan, Mahlernek címezte, aki összeomlott és mindenáron vissza akarta szerezni az ő kis Almschiját, aki vele maradt ugyan, de élvezte, hogy fordult a kocka, és már ő uralkodhat a férjén.