A név kötelez? Van összefüggés aközött, hogy hívnak és mennyire vagyunk sikeresek
A Közgazdaság- és Regionális Tudományos Központ (KRTK) kutatói azt tanulmányozták, hogy a magyar társadalom egyes csoportjainak átlagos helyzete hogyan alakult a társadalmi átlaghoz képest az elmúlt évtizedekben. Ennek érdekében egyes családnév csoportok gyakoriságát vizsgálták a társadalomban, illetve különböző foglalkozásokban.
Vezetéknevünkkel együtt örököljük a szerepeinket is?
A generációk közti társadalmi mobilitást, illetve az intézményi változások szerepét a társadalmi rétegződés alakulásában kutatta a Közgazdaság- és Regionális Tudományos Központ (KRTK). Eredményeikről Gáspár Attila és Pető Rita számoltak be a Portfolio-n. A kutatás azt vizsgálták, hogy a magyar társadalom egyes csoportjainak átlagos helyzete hogyan alakult a társadalmi átlaghoz képest 1947 és 2017 között, a kommunizmus alatt, majd a rendszerváltás és a szabadpiaci berendezkedésre való átállás után. Egyaránt vizsgáltak olyan csoportokat, akik az átlagosnál jobb helyzetből indultak, illetve olyanokat, akik az átlagosnál rosszabból.
A társadalmi mobilitásnak hatalmas hazai és nemzetközi szakirodalma van. A vizsgálatok legfőbb korlátja, hogy a módszerek nagyon adatigényések, hiszen szülő-gyermek kapcsolatok részletes leírására van hozzájuk szükség (milyen eséllyel lesz értelmiségi egy kétkezi munkás gyerekéből? Mennyit keres valaki a szüleihez képest?). Erre alkalmas adatbázisok csak a legutóbbi évtizedekben jöttek létre. A KRTK tanulmányának előnye, hogy ehelyett teljesen nyilvánosan elérhető családnév-gyakoriságra támaszkodik. Egyes vezetéknév-csoportok gyakoriságát vizsgálták a társadalomban, illetve különböző foglalkozásokban.
Elsősorban három csoporttal foglalkoznak:
- az első az –y-ra végződő családnevűek csoportja. A közhiedelem ezeket a neveket a nemesi származással azonosítja, ami ebben a formában nem állja meg a helyét. Azt viszont sikerült a 18. század elejéig visszamenőleg kimutatni, hogy minél magasabb státuszú a társadalmi csoport, annál gyakoribb körükben az –y-ra végződő családnév. Vagyis ezek a nevek igenis “előkelőbbek” voltak az átlagnál.
- A második vizsgált csoport az összes olyan családnevet tartalmazza, amelyik az elmúlt százötven évben a 20 leggyakoribb családnév közé tartozott (például Balogh, Kiss, Kovács, Nagy, Szabó stb.). Ezek jobbára “családnevesült” ragadványnevek, amelyek foglalkozásra, testi tulajdonságra, származásra utalnak, és a közemberek neveiként jöttek létre.
- A harmadik vizsgált csoport a roma kisebbséghez köthető családnevek csoportja. Ebbe a csoportba soroltak minden olyan nevet, amelyet a Családnevek enciklopédiája a roma kisebbséghez köt, illetve azokat a neveket, amelyek társadalmi aránya ezen nevek demográfiai trendjeinek alakulását szorosan követte.
A vizsgálat fő gondolata a következő: minél magasabb státuszú egy társadalmi csoport, annál nagyobb eséllyel kerülnek be a tagjai az elithez köthető foglalkozásokba, vagyis annál többen lesznek közülük például orvosok, mérnökök, feltalálók, parlamenti képviselők, akadémikusok. A KRTK kutatói azt követik nyomon, hogyan viszonyul egymáshoz egy csoport aránya az elitben, illetve egy csoport aránya az össznépességhez képest (relatív reprezentáció).