Aki nem tud megszólalni angolul, az nem mondhatja, hogy beszéli a nyelvet
A Dunay-féle beszédközpontú angol oktatás magabiztos, élő nyelvtudáshoz segít hozzá.
Nehezen szólalunk meg idegen nyelven
Kevés olyan hivatás van, amelyben ma nyelvtudás nélkül érvényesülni lehet a munkaerőpiacon. Sokan azt gondolják, azzal, hogy nyelvtudásukról papírt szereznek, minden le is van tudva, közülük jópáran írásban még egész jól el is boldogulnak. De ha meg kell szólalni… megfagy a levegő, eláll a lélegzet és bent ragadnak a szavak. Ez a jelenség nem az egyén hibája, a nyelvoktatási rendszer felépítéséből fakad, hogy nem tanuljuk meg élőszóban használni az idegen nyelvet.
Hiába áltatjuk magunkat, a beszédkészséget nélkülöző nyelvtudás nem nyelvtudás. Legalábbis éppen arra nem elég, ami miatt éveket, évtizedeket nyelvtanulásba fektettünk, hogy általa jobb munkahelyet, magasabb pozíciót érhessünk el. Emlékezzünk csak vissza a közoktatásban eltöltött nyelvórákra! Hogy teltek? Többnyire a tanár beszélt, és létszámtól függően a diákoknak szinte másodpercek jutottak egy-egy megszólalásra. De, ha tovább megyünk, a legtöbb nyelvtanfolyam esetében is hasonló szituációval találkozunk.
„Hihetetlenül hangzik, de sokaknak az is nehézséget okoz, hogy a saját hangjukat kell hallgatniuk. Ahhoz, hogy a későbbiekben eredményesen tudjunk haladni, elsőként ezt a gátat kell áttörnünk. Ha a diák már nem érzi kellemetlennek azt, hogy beszélnie kell, egyre több bátorságra tesz szert, ami megnyitja a kapukat a benne rejlő tudás felszínre jutásához”, emelte ki Dunay Péter, a Speak! Nyelviskola szakmai vezetője, a Dunay-féle 100% beszéd, 0% könyv módszer megalkotója, aki közel 30 éve foglalkozik nyelvtanítással. Több tízezer angolóra tapasztalatával a háta mögött teljes meggyőződéssel állítja, hogy 10-ből 8 ember azért nem tud megszólalni angolul, mert soha nem beszélt eleget.
A nyelvtanulás is egyfajta sport
Dunay Péter egyedi értelmezése szerint a nyelvtanulás olyan, mint a sport, a tanórák pedig az edzések. Például egy futó, amikor elindul egy versenyen, tisztában kell lennie azzal, hogy az éppen egy sprint táv, ahol gyorsan fel kell pörögni és rövid távon a legjobb teljesítményt nyújtani, vagy egy maraton, ahol hosszú időre és távra kell beosztania az energiáját.
„Téved, aki azt hiszi, hogy a nyelvtanulás egy sprint, amit gyorsan le lehet tudni. Amelyik oktatási intézmény ezt ígéri, ott valami sántít. Ez egy maraton, amire mind fizikai, mind pedig mentális értelemben fel kell készülni, és kitartani egészen a végső cél eléréséig. Addig nem szabad abbahagyni – és még utána sem –, mert a nyelvismeret nem olyan, mint a biciklizés, ezt igenis nagyon könnyen el lehet felejteni. Állandó edzésben kell maradni. Azok, akik megtanultak angolul, tudatosan, lélekben úgy készültek, hogy ebbe most bele kell fektetniük időt és energiát. Tudták, hogy nem a következő sarokig fognak futni minél gyorsabban, hanem az egész háztömböt kell a lehető legtöbbször megkerülniük”, fejtette ki Dunay Péter.
Angolul beszélni csak beszéd közben lehet megtanulni!
A túl sok elmélet, amin tanulmányaink során végigküzdjük magunkat, leginkább azt a hatást éri el, hogy csomót köt a nyelvünkre. Nem merünk megszólalni, mert félünk, hogy hibázunk, eltévesztjük a nyelvtani szerkezeteket, vagy éppen nem úgy ejtjük ki a szavakat, ahogyan kéne. Ezzel szemben a sok beszéd feloldja a megszólalástól való félelmet, hiszen biztonságos, védett és támogató környezetben segít megtenni az első lépéseket.
„Abban hiszünk, hogy ha valaki minél többet beszél, és beszélnek hozzá, annál gyorsabban válik magabiztos kommunikátorrá. Ahogy a saját anyanyelvünket sem könyvekből tanultuk, úgy az angolt sem nyelvtankönyveken vagy helyesírási szabályzaton keresztül fogjuk elsajátítani, hanem párbeszédeken keresztül”, hívta fel a figyelmet a szakember.
Se fölé, se alá ne becsüljük magunkat!
Akárhol is tartunk jelenleg a nyelvtanulásban, fontos, hogy pontos képünk legyen arról, milyen szinten helyezkedik el a nyelvtudásunk. Ugyanis a nyelvtanulási kudarcok egyik leggyakoribb oka a nem megfelelő tudásszint kiválasztása. Ha nem a számunkra megfelelő tudásszinten vágunk bele az angolozásba, akkor a tanulás egy szenvedés lesz. Vagy azért, mert azt érezzük, hogy nekünk ez nem megy, vagy azért, mert már a kisujjunkon jön ki, amiről szó van, ezért untatnak az órák. Akármelyik is fordul elő, mindkettő lenullázhatja a motivációnkat.
„Létfontosságú, hogy a jelentkező elvégezzen egy pontos szintfelmérést, ami megmutatja, hol kell kezdenie a kurzust. A szintfelmérőt követően egy online bemutatóóra a következő lépés, amelynek során a leendő diákok egy óra alatt betekintést nyerhetnek abba, miként tudnak úgy végigbeszélni egy online angol órát, hogy nem kell nyilvánosan szerepelniük”, mondta Dunay Péter.