Plasztikai műtétek - belevágsz?
Mindenki szeretné visszaforgatni az idő kerekét, főleg mi, nők. Ennek egyik legszélsőségesebb eszköze a plasztikai sebészet.
Belső vívódás - megtegyem vagy ne tegyem?
A '90-es évek elejétől egyre népszerűbbé váltak a plasztikai műtétek, ami nagy valószínűséggel azzal van összefüggésben, hogy egyre erősebben sugallta a média a szépségideált, és aki nem felel meg ennek, bizony elég rosszul érzi magát. Mindannyian keresztülmegyünk hasonlón, nem is egyszer; gondoljunk csak arra, mit mondott Charlotte a Szex és New York egyik részében: "Tökmindegy, milyen jól érzem magam a bőrömben, ha meglátom Christy Turlingtont egy címlapon, egyszerűen csak fel akarom adni."
Természetesen nem lehet csak a médiát okolni azért, ha valaki elkeseredésében butaságot csinál, de az tény, hogy elég ellentétes képet küld. Ezért is fontos, hogy pszichológiailag is felkészültek legyünk egy ilyen műtétre, és ne azért tegyük meg, mert össze vagyunk zavarodva, vagy ilyen-olyan sztárra szeretnénk hasonlítani, hanem azért, mert úgy érezzük, ettől jobban fogjuk érezni magunkat a bőrünkben és erre van szükségünk. Fontos még azt is számításba venni, hogy ez is egy műtét, ami köztudottan kockázatokkal jár. Ráadásul rosszul is elsülhet a dolog, márpedig egy plasztikai műtét nagyrészt visszafirdíthatatlan. És nem utolsó sorban fájdalmas is...
Számok és tények
A két legnépszerűbb plasztikai műtét a zsírleszívás és a mellnagyobbítás. Előbbire talán azt is mondhatnánk, hogy a lusták megoldása, és még van is benne valami igazság, de tudni kell, hogy bizonyos kor után vannak területek, ahonnan egyszerűen képtelenség eltüntetni a lerakódott zsírpárnákat. A mérlegen viszont ne számíts nagy változásra - a zsírleszívás alakformáló, nem testsúlycsökkentő beavatkozás. Maga a folyamat nem éppen kellemes, hiszen az előre kijelöt bemetszéseknél az orvos egy vékony csövet vezet be, és oda-vissza mozgással fellazítja és eltávolítja a zsírszöveteket. A beavatkozás után még hetekig fáj a terület . A végleges forma kialakulására még hónapokat kell várni. Ráadásul hetekig kell viselni egy bizonyos fekete színú szorító kötést, amit nem lehet levenni, vagyis nem tudsz alatta mosdani.
A mellnagyobbítás is legalább ugyanilyen tortúra. Magát az implantátumot a mell alatti pár centis bevágásnál vagy a bimbó körüli félkörív bevágásnál helyezik a mellizom alá, vagy a meglévő mirigyállomány alá teszik be.
Akik túlzásba vitték
Elég elkeserítő, hogy a plasztikai műtétek foglyai még akkoris szépnek látják magukat, amikor már mindenki más röhög rajtuk. Egyesek már valóban úgy néznek ki, mint valami szörny. Elég szomorú, hogy ezek az emberek nem tudják valójában kik ők, és hogy egy porcelánbaba számukra a szépségideál. Akik figyelemmel követték a The Hills című reality sorozatot, emlékezhetnek egy idevágó, elkeserítő pillanatra, amikor a hírhedt Heidi Montag a sokadik plasztikai műtét után hazalátogatott, és édesanyja sírvafakadt, miközben kijelentette, hogy úgy néz ki a lánya, mint a Barbie baba. Erre Heidi azt mondta, hogy ő bizony úgy akar kinézni, mint Barbie. Hát, erre már nem nagyon lehet mit mondani. De Donatella Versace-tól vagy Geronazzo Máriától is sokan megijednének félhomályban.
A legújabb frankeinstein utánzat pedig Jocelyn Wildenstein, aki egy tehetős előkelőség és ismert társasági "üdvöske". Mostanában sűrűn szerepel bulvárlapok címlapjain, köszönhetően plasztikai műtéteinek. De Meg Ryan, vagy a Jackson testvérek sem szégyenkezhetnek.
Oldalak
