Ennek így mégis mi értelme? Itt a maszk, ami a szájat nem takarja
A hülyeség határtalan. Dél-Koreában piacra dobták a maszkot, ami csak az orrot takarja, a szájat nem.
Mire jó az orrmaszk?
Arról, hogy az emberi hülyeségnek még járvány idején sincsen határa, már sokszor meggyőződhettünk, elég csak a vírusszkeptikusok azon képzelgéseire gondolni, miszerint mikrocsip van az oltásban, a maszkban pedig nanorobotok. Persze nem is kell ennyire messzire menni, volt idő, mikor a konteós Facebook-csoportok például azzal voltak tele, hogy a maszktól széndioxid-mérgezést kap az ember, és oxigénhiányt okoz. Ennek az egy fokkal hihetőbbnek tűnő feltevésnek talán sokan bedőltek, de az állítás természetesen nem igaz.
Dél-Koreában azonban most újabb baromsággal álltak elő: kizárólag az orrot takaró maszkot kezdtek el értékesíteni. A reklám szerint a termék legnagyobb előnyét az jelenti, hogy viselése közben is lehet benne könnyen enni és inni – írta meg a 24.hu a The Guardian nyomán. A kosk névre keresztelt maszk (a „ko” és a „mask” szavak kombinációjából ered a név, a ko koreaiul orrot jelent) két részből áll, ebből a szájat takaró anyag bármikor könnyen leválasztható. Az Atman nevű vállalat által forgalmazott orrmaszk tízes csomagokban kapható 9800 koreai wonért, ára átszámítva körülbelül 2500 forint.
Az új termék – érthető módon – elég komoly visszhangot váltott ki a közösségi médiában, hiszen a szakértők a járvány eleje óta hangsúlyozzák, a koronavírus terjedésének megakadályozása érdekében fontos, hogy a maszk a szájat és az orrot egyszerre fedje le. Vannak ugyanakkor tanulmányok, melyek szerint az orron keresztül jut be a legkönnyebben a szervezetbe a koronavírus, ami létjogosultságot ad az orrmaszknak.
Egyesek ahhoz hasonlították az orrmaszkot, mint amikor valaki a szájmaszkot letolja az orra alá. Egyes szakértők szerint pedig bár mindenképpen furcsa ötlet a kosk, de a semminél még ez is jobb.
Egy kapszula segítségével a koronavírus elleni oltásnál is használt mRNS-t lehetne juttatni a gyomornyálkahártyába az injekció alternatívájaként - javasolja az MIT kutatóinak új tanulmánya, amelyet a Matter című folyóiratban tettek közzé.
Leadfotó: 123rf
Oldalak
