Egy férj vallomása: "Nem segítek a feleségemnek"
Felejtsd el, amit a macsó kultúra tanít neked
"Nem segítek a feleségemnek kitakarítani a házat, mert én is itt élek, így nekem is tisztán kell tartanom az otthonomat.
Nem segítek a feleségemnek főzni, mert én is akarok enni, így nekem is főznöm kell.
Nem segítek a feleségemnek elmosogatni evés után, mert én is ugyanúgy termelem a mosatlant, ahogy ő.
Nem segítek a feleségemnek a gyereknevelésben, mert ők az én gyerekeim is, így kötelességem apaként helyt állni.
Nem segítek a feleségemnek kimosni, kiteregetni, összehajtogatni a ruhákat, mert azok a ruhák ugyanúgy az enyémek is és a gyerekeké is.
Nem segítség vagyok, hanem a ház része. Ami pedig a dicséretet illeti! Megkérdeztem a barátomat: Mikor fordult elő utoljára, hogy miután a felesége kitakarította a házat, kimosta a ruhákat, ágyneműhuzatokat cserélt, megfürdette a gyerekeket, főzött, rendet rakott, megköszönte neki a fáradozásait?
De nem csak egyszerűen úgy, hogy köszönöm. Hanem úgy, hogy: Wow, drágám! Fantasztikus vagy!
Ez az egész most abszurdnak tűnik neked? Furcsán nézel? Amikor egyetlen egyszer az életben felmostál, kitüntetést vártál…miért? Soha nem gondolkoztál még el ezen, ugye barátom?
Talán azért, mert a mostani macsó kultúra azt tanítja neked, hogy minden a feleséged dolga. Talán azt tanultad, hogy mindezt anélkül képes megcsinálni, hogy megmozdítaná a kisujját. Dicsérd meg őt, ha azt akarod, hogy téged is megdicsérjenek. Ugyanazon a módon, ugyanazzal az intenzitással. Nyújtsd a kezed, viselkedj igazi társ módjára, ne úgy, mint egy vendég, aki csak enni, aludni, fürödni és az igényeit kielégíteni megy haza. Érezd magad otthon. Ez a te házad is.
A társadalom igazi változásai mindig az otthonunkban kezdődnek. Tanítsuk meg a lányainknak és a fiainknak, mi is az igazi szövetség!”
Narancsbőrös combú, táskás szemű nőknek írt nyílt levelet ez a férfi
Serge Bielanko bloggerként dolgozik és úgy döntött, nyílt levelet ír azoknak a nőknek, akik nincsenek kibékülve a testükkel. Itt elolvashatod!