Nem csak okosabbak, de sikeresebbek is leszünk a matektanulástól
Sokan ódzkodnak a matematikától, az iskolások körében pedig egyértelműen ez az egyik legnépszerűtlenebb tantárgy. A matematikát sokan feleslegesnek gondolják, az ország egyik legnépszerűbb matektanára szerint azonban nem csak okosabbak leszünk a matematikai műveletek gyakorlásától, de jobb problémamegoldók, és összességében sikeresebbek is.
A matek nem egy könnyű tantárgy. Nem csak Magyarországon, hanem sehol a világon. Nagyon sokan kínlódnak vele, így jogos a kérdés, hogy nem lenne-e egyszerűbb akkor, ha nem is tanítanák?
„A válasz nem és nem. Két fő oka van ugyanis annak, hogy matekot tanítanak nekünk az iskolában. Az egyik ok az, hogy a matek kicsit olyan, mint amikor elmegyünk futni. Vagy épp egy konditerembe súlyokat emelgetni. Végülis semmi értelme futni, hiszen mehetünk busszal is vagy autóval. A súlyokat meg föl lehet emelni egy géppel. Amiért ezt mégis csináljuk, az nem pusztán maga a tevékenység, hanem ami ennek hatására kialakul. Ha megoldunk néhány másodfokú egyenletet az iskolában, akkor ezt nem azért tesszük, hogy kiderüljön vajon mi lesz a megoldás. Hiszen a súlyokat sem azért emelgetjük a konditeremben, hogy valahova tegyük őket, mert a végén úgyis visszakerülnek ugyanoda, ahonnan elvettük.
A lényeg az a változás, ami közben bennünk kialakul. Az edzés hatására erősebbek, egészségesebbek, boldogabbak leszünk, a matek hatására pedig - ha jól tanítják - okosabbak, jobb problémamegoldók, és összességében sikeresebbek” - magyarázza Mosóczi András matematika tanár, a mateking.hu e-learning platform alapítója, és a Gondolkodás forradalma című matematikát népszerűsítő könyv szerzője, aki szerint a matek tanításának egyik fő célja, hogy jobb problémamegoldókká tegyen bennünket, ami életünk számos területén előnyös lehet.
A matektanulás egyik célja tehát az, hogy jobb problémamegoldókká váljunk, függetlenül a szakmánktól. Például, ha száz kiváló jogász közül négyen jól ismerik a matematikát, akkor ezek a jogászok extra előnyt szerezhetnek a többivel szemben. A matematikai képességek segíthetnek nekik más szemszögből megközelíteni a problémákat, és segíthetnek nekik jobban átlátni az összefüggéseket, ami így a szakmájukban is előnyt jelent. Bár a koszinusztételt valószínűleg nem fogják egy tárgyaláson sem használni, de azt a matematikai gondolkodásmódot, ami a koszinusztétel és a többi matematikai összefüggés tanulása során kialakul, már valószínűleg igen.
Még nagyobb szakadékot teremt a humán-reál szétválasztás
„A matematika nem csak a gondolkodást fejleszti, hanem a tudományok univerzális nyelve is. Ahogyan egy pilótának tudnia kell angolul, vagy egy orvosnak alapfokon latinul, a mérnököknek, közgazdászoknak, vegyészeknek és más tudományos területeken dolgozóknak ismerniük kell a matematikát. A matematika az iskolában tanult első “idegen nyelv.” Vagyis a magyar nyelvet tanuljuk a suliban a humán kommunikációhoz, a matek “nyelvet” pedig a reál kommunikációhoz. Mindkettőre egyformán szükség van. Azt mondani, hogy csak a reálosok tanuljanak matekot olyan lenne, mint azt mondani, hogy csak a humánosok tanuljanak magyar irodalmat.
Akárcsak a nyelvek tanulásához, a matematika elsajátítása is időigényes, és nem lehet csak néhány év alatt megtanulni. Ha már fiatalon szétválasztjuk a diákokat humán-reál vonal mentén, azzal még a mainál is nagyobb szakadékot teremtenénk meg és elvennénk a lehetőséget rengeteg diáktól, hogy később mégis valamilyen reál pályát válasszanak maguknak, arról nem is beszélve, hogy sok diák még általános iskolában, sőt a középiskola elején sem tudja, milyen pályát választ majd magának később” – fejti ki Mosóczi András matematika tanár, a mateking.hu e-learning platform alapítója.
Leadfotó: 123rf.com
Oldalak
Hasonló cikkek
