Ennyire felkészült Magyarország a klímaváltozással kapcsolatban
Kiderült, hol áll hazánk a nemzetközi felmérés listáján.
Nemzetközi felmérés
A 2016-os, éghajlatváltozásról szóló párizsi egyezmény óta 195 ország az aláírásával is hitelesítette, hogy bolygónk legnagyobb veszélye a klímaváltozás. A KPMG azt a célt tűzte ki, hogy egyetlen mérőszámmal, a CRI-vel - change readiness index – index a változásra való felkészültségről - fejezze ki, mennyire vagyunk felkészültek a várható fenyegetettségre, a globális felmelegedés elleni összefogásra és az olyan, egyezményben vállalt cselekvésekre, amilyen például a károsanyag-kibocsátás mérséklése. Az indexek és az annak nyomán létrejövő globális ranglista egyszerre tartalmaz örökérvényű igazságokat, és igazi meglepetéseket. Magyarország helyezésén is meglepődhetünk.
Svájc az első, és élen az északiak
Ha megnézzük a 2019-es lista éllovasait, elsősorban olyan államokat látunk, amelyek rendre élen végeznek a „pozitív” globális versenyképességi, tőkeellátottsági, képzettségi rangsorokban. Svájc, Szingapúr és Dánia lettek dobogósok, őket további észak-európai államok követik. Ezek a társadalmak jellemzően nem csak, vagy nem kifejezetten a magas egy főre jutó GDP-ben erősek – igaz ez is meghatározó, hiszen a CRI top 30 országából 28 a legfelsőbb jövedelmi kategóriába tartozik – hanem az olyan „puhább” indexekben is, mint a boldogság, az oktatás minősége, az egészségügyi ellátás, esetleg a szociális háló erőssége, azaz a minél alacsonyabb különbség a társadalmi osztályok jövedelmei között.