Ma van a kedvesség világnapja – Egy aranyos mozgalom, ami már a fél világot meghódította

Kedvesség a tudomány szerint
A legtöbb ember kedvességre és szeretetre vágyik. A lélekbúvárok mind a mai napig foglalkoznak a kedvesség pszichológiájával. De vajon mi kell ahhoz, hogy igazán jobb hellyé tegyük a világot? Vajon a kedvesség örökölt tulajdonság vagy inkább neveléssel alakítható? A tudomány álláspontja szerint a kedvességben egyformán vannak tanult és örökölt elemek. Nem létezik olyan ember, aki ne lenne képes barátságosan viselkedni, csupán máshogy fejezzük ki az érzelmeinket. Ma már az sem titok, hogy elsősorban a boldog emberek élnek hosszú és egészséges életet. A szakértők szerint a kedvesség aktiválja agyunkban a boldogságközpontot, így szervezetünkben a kellemes érzéseket okozó dopamin termelődik. De mi a tudományos magyarázat arra, hogy a jókedv ragadós?
A hétköznapok során gyakran előfordul, hogy egy barátságos gesztusért egy kedves mosolyt kapunk viszonzásul. Az agykutatók szerint a jutalom ilyenkor automatikusan hat az agyunk bizonyos részeire. Ezek a részek stimulálódnak akkor is, ha mások kedvesek hozzánk. Így a dopamin mellett egy másik „boldogsághormon” keletkezik, az endorfin miatt pedig sokkal jobban érezzük magunkat, mint előtte. Az agykéreg stimulálása miatt az is jókedvű lesz, aki kedves volt, és az is, akivel kedvesek voltak. Tehát mondhatjuk azt is, hogy kedvesnek lennni duplán megéri!
Fotó: 123rf.com
De miért van jelentősége ennek az ünnepnek napjainkban?
Lapozz, a cikk folytatódik!
Oldalak
