Kultúra, gondolkodás, szemlélet - Mire jó a nyelvtanulás?
Jó példa erre, hogy az angolul beszélő gyerekek az idő múlását balról jobbra képezik, míg arab gyerekeknél fordítva. Ám azok az arab fiatalok, akik angolul tanulnak, vagyis kétnyelvűek, képesek mindkét módon gondolkodni az időről. Ezenkívül bizonyított, hogy a problémákat is könnyebben kezelik azok, akik több nyelvet is beszélnek. A két-, vagy többnyelvűség tulajdonképpen kinyitja számunkra a világot, szélesíti szemléletmódjaink és ismereteink körét.
Személyiség
A gondokodásmód megváltozása és a kulturális ismeretek bővülése által a nyelvtanulás a személyiség formálásához, fejlesztéséhez is hozzájárul. A nyelvismeret, többnyelvűség tulajdonképpen visszaköszön az identitásban, személyiségben is. Egy egyéniség alapjában véve rendkívül összetett, ám a két-, vagy többnyelvűeknél ez több dimenziót is jelent.
Megfigyelték, hogy a több nyelvet ismerő gyermekek az önkontroll terén is felülemelkednek társaikon. Jobban tudják azonosítani a beszélgetőpartnerek álláspontját, gondolkodását, és el kell sajátítaniuk a képességet arra, hogy a beszélt nyelvek jellemzői, az általuk megtanult kulturális viselkedésmódok közül adott helyzetben kiválasszák a legmegfelelőbbet.
Tanulás
Egyes vizsgálatok során az is bizonyítást nyert, hogy a nyelvtanulás segít más tárgyak, egyéb ismeretek könnyebb elsajátításában is. A kísérletekből kiderült, hogy az intenzíven nyelvet tanulók egyes agyterületei, többek közt a tanulási folyamatokért felelős rész megnagyobbodott. Ha tehát egy gyermek nyelvet tanul, könnyebben képes más tárgyaknál is jól teljesíteni, jobban látja az összefüggéseket, és gyorsabban, hatékonyabban sajátítja el az új ismereteket.
A nyelvtanulást érdemes minél fiatalabb korban elkezdeni, hiszen a gyermekek agya a legfogékonyabb. Persze jobb később, mint soha, és ezek a változások minden idegen nyelvet elsajátító esetében fennállnak.