Magyarország földje, akár történelmének, akár elhelyezkedésének köszönhetően mindenképpen különlegesnek számít. Az országon keresztül vezet majd Közép-Európa tervezett zarándokútvonal-hálózata, mely legendás helyszíneket érintene.
Ha valaki nem találja önmagát, vagy kétsége támad terveivel kapcsolatban, érdemes különleges helyeken elidőznie.
A zarándoklat lényege
A zarándoklat egy testi-lelki erőpróba. A zarándokok annak reményében indulnak útnak, hogy belső megtisztulást érjenek el, megtapasztalják a természetfeletti erők létezését, vagy épp csodálatos gyógyulásban reménykednek. Ez egy ősi hitbeli cselekedet.
Mária
Mindig volt egy Istenasszony, egy női erő, akihez őseink fohászkodtak. Ez az asszony - aki őrzi a magyarokat, összefogja őket -, a pogány magyar hitvilágban a Boldogasszony. Őt személyesítette meg Gellért püspök javaslatára szűz Mária, és ezért vált a Mária kultusz ilyen erőssé Magyarországon. Magyarország „Mária országa”, hiszen Szent István király az országot neki ajánlotta. Mária képét a magyarok több alakban tisztelik, megjelent napba öltözve és holddal a lába alatt is.
Zarándokhelyek
A legtöbb zarándokhelyhez legendák fűződnek. Máriaverebély legendája a kunokkal harcoló Szent László királyhoz fűződik, akinek lova patkója nyomán víz fakadt. Ide kötődik egy Mára-jelenés is, ahol egy gyermeknek jelent meg a szent. Azóta a templom és a Szentkút zarándokhelynek számít.
Szeged-Alsóvárosban szintén található egy Mária-kegyhely, ahol a legenda szerint erőteljes szerepe volt a szentnek a törökök fölött arató győzelemben a zentai csata során, és több csodás gyógyulás is történt itt.
A legrégebbi kegyhely Máriagyűdön található, ezen a helyen érdemes ellátogatni az innen nem messze található Szentkúthoz. Ez a templom a 12. század környékén épült. Jásdon egy régi pogány áldozóhely áll, ahol Boldogasszonyt tisztelték őseink.
Az andocsi templom szentélyét a legenda szerint Kalocsáról menekítették ide az angyalok a török pusztítás elől. Az itt található öltöztethető szobor kéthetente kap új ruhát. Az ide zarándoklók szokásává vált, hogy köszönetüket egy-egy ilyen köntössel fejezik ki a szokásos márványtábla helyett. Egy múzeumot is találni itt, ahol ezek a köntösök vannak kiállítva.
Máriapócson található az egyik legnagyobb Mária-kegyhely, ahol a könnyező Mária jelent meg az 1600-as évek végén, majd 1716-ban és 1905-ben is. Számos csodás gyógyulást jegyeztek fel itt.
A székelyföldi Csíksomlyó az egyik leghíresebb búcsújáróhely a magyarok között. Pünkösd idején zarándokolnak ide az emberek és együtt várják a napfelkeltét, a napba öltözött Mária tiszteletére. Ez a hely a magyarság összetartásának jelképe is.
A Mária-út
Ez egy olyan közép-európai kezdeményezés, ahol a terület vallásának megismertetése és a zarándokok útjának megkönnyítése a cél. A hazai búcsújáró helyek nagy száma adta az ötletet az út megépítéséhez. Az útvonal első része Mariazelltől Csíksomlyóig tart, mely 1400 kilométer hosszú. Gyalogosan 60 nap alatt lehet majd megtenni.