1726-ban Newton megosztotta az almás anekdotát William Stukeley barátjával és első életrajzírójával, aki belefoglalta az 1752-ben megjelent Sir Isaac Newton életének emlékei című könyvébe. Stukeley így fogalmazott: „Vacsora után, mivel meleg volt, kimentünk a kertbe, és néhány almafa árnyékában ittunk egy teát… mesélte, hogy éppen ugyanebben a helyzetben volt, mint amikor korábban a gravitáció gondolata az eszébe jutott…. amikor egy alma leesett a fáról, miközben elmélkedve szemlélődött.”
1726-ban Newton megosztotta az almás anekdotát William Stukeley barátjával és első életrajzírójával, aki belefoglalta az 1752-ben megjelent Sir Isaac Newton életének emlékei című könyvébe. Stukeley így fogalmazott: „Vacsora után, mivel meleg volt, kimentünk a kertbe, és néhány almafa árnyékában ittunk egy teát… mesélte, hogy éppen ugyanebben a helyzetben volt, mint amikor korábban a gravitáció gondolata az eszébe jutott…. amikor egy alma leesett a fáról, miközben elmélkedve szemlélődött.”