Inspiráló Nők 2022: „Minden sikeres ember mögött áll valaki, a mai világban lehetetlen bármit is elérni teljesen egyedül” – Gurisatti Gréta
A Femcafe.hu Inspiráló Nők Díj jelöltjével, Gurisatti Grétával beszélgettünk, aki a leginspirálóbb ifjú sportoló díjának egyik esélyese 2022-ben.
Inspiráló Nők Díj
A Femcafe.hu negyedik éve jutalmazza azokat az ösztönző női példaképeket, akiknek munkássága, teljesítménye és személyisége példaként szolgálhat a közösségek számára. Idén is 7 kategóriában keressük a leginspirálóbb nőket olvasóink segítségével.
A kategóriák 3-3 jelöltjét a jelölőbizottság állította össze, olvasóink pedig online adhatják le szavazataikat a számukra legszimpatikusabb jelöltekre.
Díjátadó gála: 2022. október 6-án, a gyönyörű Magyar Zene Házában derül ki, kik lesznek az év leginspirálóbb női. Még több információért kattints ide!
Az esemény fő támogatója: Szerencsejáték Zrt.
Az esemény támogatója: Rossmann
Ismerd meg a jelölteket: Gurisatti Gréta
A leginspirálóbb ifjú sportoló kategóriájában idén is három nagyszerű nőt jelölt a bizottság, köztük a 26 éves Gurisatti Gréta olimpiai bronzérmes vízilabdázót, aki szinte egy uszodában nőtt fel, hiszen mindkét szülője búvárúszó edző. Gréta példaképe az édesapja, aki paralimpikonként már négy olimpián is részt vett, előtte pedig négyszeres világbajnok búvárúszó volt, azonban egy palackrobbanás után térd alatt elvesztette mindkét lábát. Gréta tőle tanulta meg, hogy az életben bármit csinálhat, de abban neki kell a legjobbnak lennie, hiszen csak így érdemes csinálni.
Milyen érzés volt, amikor megtudtad, hogy idén téged is jelöltek az Inspiráló Nők egyik kategóriájában?
Nagyon örültem neki, de igazából eléggé meglepődtem, mert azt gondoltam, hogy amit én a sportban képviselek, az nem biztos, hogy a sporton kívüli közeghez is eljut, és nagyon örülök, hogy végül is ez nem így van. Jó érzéssel tölt el, hogy az, amit a mindennapokban igyekszem átadni másoknak, akár a kisgyerekekkel szemben a példamutatás, akár az, hogy egy nő is lehet sikeres a vízilabdában, amit sokan férfias sportnak tartanak, ennek a hozzáállásnak van létjogosultsága, és nem csupán sportolói körben, hiszen ez akár más nőket is inspirálhat és megmozgathat. Boldog vagyok, hogy amit ebbe nap mint nap beleteszek munka, arról kapok is visszaigazolást, hogy igen is jó úton haladok.
Említetted a nők helyzetét a vízilabdán, a sporton belül. Mi a véleményed erről, szerinted nehezebb helyzetben vagytok nőként és nehezebb dolgotok van, mint a férfiaknak?
Igen, azt gondolom, hogy a nők a sportban elég nehezen tudnak csak érvényesülni, és ez nemcsak a vízilabdára igaz. Bár manapság már napról napra javul a helyzetünk, de szerintem még mindig vannak olyan sportágak, amik kifejezetten férfiasak vagy nőiesek, legalábbis annak tartják őket. A vízilabda az ebből a szempontból nőként egy fokkal nehezebb, hiszen az alapból egy férfias sportág, és olyan izomzatod lesz tőle nőként, ami nem szokványos vagy nem mindenhol elfogadott. Én például ennek ellenére nagyon csajos csajnak vallom magam, nagyon szeretem a rózsaszínt és a kisugárzásom is elég erőteljesen nőies – szerintem ezt az én példámon keresztül más is meg tudja tanulni vagy tud rá technikákat alkalmazni. A social media felületeimen igyekszem ezt a nőies vonalat képviselni amellett, hogy azt vallom, hogy igenis ha van egy célod vagy van egy adott feladatod, azért kőkeményen, akár férfiasan is meg kell küzdeni. Lett egy ruhamárkám is, ahol szintén a csajos kreativitásomat igyekszem kiélni a medencén kívül, hiszen az egészet a saját ízlésemnek megfelelően alakítottam ki.
Mi inspirált arra, hogy ezen a pályán indulj el, hogy ezt a szakmát válaszd magadnak?
Apukám négyszeres világbajnok búvárúszó, most már paralimpikon, illetve az egész családom sportol: nálunk mindenki legalább egyszeres országos bajnok valamilyen sportágban, úgyhogy az részemről sem volt nagyon megkérdőjelezve kiskoromban, hogy fogok-e valamit sportolni. Van egy nővérem, vele együtt kezdtük el a búvárúszást, és Dunaújvárosban, ahol születtem, ott nagyon jó a női vízilabda már évek óta, nemzetközi szinten is nagyon rangos kupákat nyert, és az ottani edző csábított át a csapatba. A szüleimnek mondta, hogy látott futóversenyeken, öttusa versenyeken, úszóversenyeken, így megkereste őket azzal, hogy szerinte mennyire tehetséges vagyok, és mi lenne, ha kipróbálnám magam mondjuk a vízilabdában is, ami egy olimpiai sportág, hiszen a búvárúszás sajnos nem az. Addig rágta anyáék fülét, ők pedig az enyémet, hogy végül elmentem az első vízilabdaedzésre, ahol nagyon megtetszett az, hogy csapatban kell gondolkodni, illetve egy nagyon jó közösségbe is kerültem: jó érzés volt 15-20 velem egykorú lánnyal minden nap ugyanazokat a dolgokat átélni. Reggel az edzésre elmentünk fél hatkor, utána bementünk a suliba, aztán iskola után vissza az uszodába – jó volt sorstársakra találni, és nem egyedül végigjárni ezt a hosszú utat. Végül is tehát az fogott meg, hogy egy nagyon jó közegbe kerültem, az edzőm is remek volt, így elmondhatom, hogy egy olyan csapatban találtam magam, ahol nemcsak jól éreztem magam, de sikeres is tudtam lenni. Úgy gondolom sportolóként ez a két legfontosabb dolog: hogy jól érezze magát az ember, és hogy jöjjenek azok a sikerek, amiért dolgozik.
Tudnál valamit javasolni azoknak a nőknek, akik még mindig keresik az útjukat vagy akár önmagukat?
Én azt gondolom, hogy mindenkinek van egy kijelölt útja az életben, és bárhogy alakítjuk, az előbb vagy utóbb utol fog minket érni. Na persze ezért tenni is kell, hiszen híve vagyok annak is, hogy ha van egy álmunk, azért keményen meg kell küzdeni: a szürke hétköznapokon is le kell menni, és a kedd esti edzésen, amikor nincsenek ott a szurkolók, a család és a barátok, akkor is eszedbe kell jusson a cél, amit kitűztél magad elé. Viszont abban is nagyon hiszek, hogy minden okkal történik, és én mindig erre szoktam gondolni, amikor egy nehezebb napom van: lehet, hogy aznap nem az volt a 100%, amit tudtam nyújtani, de azok a nehéz napok is kellenek ahhoz, hogy a végén nagyon tudjon örülni az ember akár a dobogó tetején állva. Én tehát azt tanácsolnám mindenkinek, hogy ha az illetőnek van egy álma, azért igenis küzdjön. Apukám szokta mindig mondani, hogy mindegy, hogy az életben mit csinálsz, ha abban te akarsz lenni a legjobb, akkor legyél is benne az – tök mindegy, hogy a sajtreszelés világbajnoka akarsz lenni vagy olimpiai bajnok vízilabdázó, csináld teljes szívvel, és akkor biztos, hogy meg is lesz az eredménye.
Vannak olyan női példaképek az életedben, akikre felnézel, akik motiválnak a mindennapok során?
Érdekes, mert nekem női példaképeim nem igazán voltak eddig, viszont egy-két éve anyukám vált azzá, ami lehet, hogy egy kicsit közhelyes, de szerintem egyáltalán nem szégyen, hogy szinte minden kisgyerek szeretne egy picit a szüleire hasonlítani. Az a munka, amit anyu körülöttünk elvégez, az minimum egy olimpiai éremmel felér. Volt egy olyan időszak, hogy apukám is járt aktívan versenyezni, a nővérem és én is, így előfordult, hogy négyen voltunk négy különböző kontinensen, és közben anya volt a központ, aki mindenkit egy helyről irányított. Volt olyan is, hogy egy edzőtáborból hazaestem este, másnap pedig már indultam is tovább, ő pedig mindent elrendezett körülöttem: bepakolt a táskámba, elém tette a vacsorát, nekem pedig csak aludnom kellett és a következő nap mehettem gond nélkül tovább. Ő az tehát, aki nagyon inspirál, és az említett dolgok miatt ő ösztönöz arra, hogy én is ilyen anyuka legyek, aki ennyire támogatja a gyerekét mindenben. Úgy gondolom tényleg igaz az, hogy minden sikeres ember mögött áll valaki, vagy a párja vagy a családja, a mai világban pedig egyszerűen szinte lehetetlen elérni bármit is teljesen egyedül.
SZAVAZZ GURISATTI GRÉTÁRA ITT!
A jelöltek közül az olvasók online szavazás segítségével dönthetik el, ki kapja a díjat, amelyet október 6-án, a Femcafe.hu - Inspiráló Nők Estje gálán, a Magyar Zene Házában hirdetünk ki.
Leadfotó: Femcafe
Oldalak
