Fejtsd meg álmaidat!
A maguk módján álmaink ugyanolyan találó helyzetjelentést adnak testi-lelki közérzetünkről, valós igényeinkről, szükségleteinkről, kapcsolatainkról, közelebbi-távolabbi kilátásainkról, lehetőségeinkről és nehézségeinkről, mint amilyeneket ébrenlétünkben szerzünk. Mi több, nemritkán sokkal találóbb tényeket közölnek, mint amilyeneket intellektusunk közvetítésével szerzünk, máskor pedig fontos adalékokkal egészítik ki ezeket.
Álmaink ösvényein
Az, hogy mostanában kevesen értik éjszakai tudatunk szimbolikus nyelvét, civilizációs betegség, hiszen az ókori, középkori ember, a természeti népek még nagy becsben tartották álmaikat és ösztönösen jól kezelték őket.
Bár az elmélyültebb álommunka többnyire külső útmutatást (pl. pszichoterápiát vagy egy hiteles álomjóga-gyakorló irányítását) igényel, az alapokat „házilag” is elsajátíthatjuk. Már az ilyen szárnypróbálgatásnak is gyógyító hatása lehet a szó szoros értelmében. A nyugati pszichológia álláspontja szerint az álmok tudattalanunk legáltalánosabban hozzáférhető megnyilvánulásai. További, hétköznapjainkban tetten érhető formái: hangulataink, érzelmeink, testi tünetek, betegségek, rokon- és ellenszenvek. Nyelve nem racionális, verbális, hanem képszerű, leginkább a mesékéhez, mítoszokéhoz vagy ezek képi megjelenítéséhez, ikonográfiájához hasonló, jelképes nyelv.
Álmaink lefordítása
Megértve álmaink jelképrendszerét, képi nyelvüket fokozatosan sikerülhet lefordítani hétköznapi valóságunk dialektusára. Ez különösen azokban a helyzetekben hasznos, melyekben elakadtunk, egy élethelyzetre látszólag csak két egyformán rossz megoldás kínálkozik, harmadik út pedig nincs a láthatáron. Természetesen az ellentéteknek nem kell ennyire kiéleződniük: meglehet, „mindössze” egyre fogy lendületünk, elveszítjük érdeklődésünket, életterünk beszűkül, úgy érezzük, valami hiányzik, de nem tudjuk megmondani, mi az. Élhetjük azonban életünk egyik legproblémamentesebb korszakát is, amikor bőven jut időnk eltöprengeni magunkon, és felismerjük: sokkal többet is ki tudnánk hozni magunkból mostani formánknál. Csak épp nem világos, mi módon is lássunk hozzá.