Rosszul alszol és furcsákat álmodsz? Ez is a Covid egyik hatása – Így segíthetsz magadon
Hogyan aludhatunk többet?
Több módszer létezik, amit megtehetünk a több és jobb minőségű alvás érdekében, kezdve onnan, hogy kizárjuk a tévét a hálószobából, egészen olyan egyszerű dolgokig, mint hogy behúzzuk a függönyt. Sokat segíthet még, ha az otthoni munkavégzést nem a hálószobában végezzük, de főleg nem az ágyban, ugyanis ezt a helyet inkább az alváshoz kéne társítani. Ha a nap 24 óráját itt töltjük, a testünk nem „tanulja” meg, hogy ez az alvás helye.
A nyugodt alvás érdekében ajánlatos minden elektronikai eszközt eltávolítani a hálószobából, illetve lefekvés előtt egy-két órával érdemes lehet kerülni az alkohol- és kávéfogyasztást, illetve bármit, ami az agyat stimulálja valamilyen módon. Ha mindennap ugyanabban az időpontban fekszel le és kelsz fel, akkor segítesz az agyadnak abban, hogy rendszerben gondolkodjon, és a pihenés ideje valóban a pihenésről szóljon. Gondolj csak bele, ha a babáknál beválik, felnőtteknél miért ne működne?
Nappali szundi?
A napközbeni szunyókálásnak – aki megteheti – számos előnye van, azonban előfordulhatnak káros következmények is – írja a WebBeteg. A délután érzett álmosság a cirkadián ritmus (biológiai óra) rendszerében beálló természetes szünet. Az alváshiányos állapotban, vagy csak kikapcsolódásként egyaránt hasznos lehet a szundi nap közben, viszont ha rossz napszakban, vagy túl sokáig tesszük, kellemetlen következményekre számíthatunk.
Kétségtelen, hogy egészséges felnőttnek csökkenti a fáradtságát, javítja a hangulatát és a teljesítményét is, gyorsabb reakcióra és felfrissült memóriára számíthatunk. Kutatások igazolják, hogy egy rövidebb nappali szundi segíti a napközbeni mélypont elkerülését, és értékes felfrissülési lehetőség. Hatással van a stressz enyhítésére és a kevés éjszakai alvás ellensúlyozására, a heti egy-két nappali alvás csökkentheti a szív- és érrendszeri problémák kockázatát. A negatív hatások között azonban előfordulhat alvási tehetetlenség, vagyis a fáradtsági tünetek felerősödhetnek, illetve az éjszakai alvásidőt és alvásminőséget csökkentheti, roncsolhatja.
Az Alvásszövetség szakemberei szerint 20-25 percnél nem érdemes többet szunyókálni, persze lehetnek kivételek, például a fiatal felnőttek többet is megengedhetnek maguknak – ha megtehetik. Ha több mint fél órát alszunk, akkor az alvási inercia miatt nehezen térünk magunkhoz. Ha 5 percnél kevesebbet, az viszont nem sokat ér. A 20–25 perces szundítás viszont mérhetően növeli az éberséget és a szellemi teljesítőképességet, és nem is leszünk álmosabbak utána, mint előtte voltunk. Mivel a legtöbben úgy 7 perc alatt bólintanak el, a 25 perces ébresztés az ideális.
A megfelelő időpont ebéd után, legfeljebb 15 óráig, pihentető környezetben, csendes, nyugodt helyen, kényelmes testtartásban és normál szobahőmérsékleten. A szunyókálást követő ébredésre hagyjunk időt, mielőtt tevékenykedni kezdünk. A szakemberek szerint a rendszeres szundítás hatékonyabb, mint az alkalomszerű. Tehát ha módunkban áll rendszeresen szundítani, akkor fontoljuk meg, hogy a szokásunkká tesszük.
Ha nincs rá lehetőségünk, akkor legalább a kritikus napokon igyekezzünk beiktatni: amikor nem aludtunk eleget előző éjjel, vagy a szokásosnál nagyobb stressznek vagyunk kitéve. Érezhető lesz a különbség. Ha növekszik a nappali alvás utáni igény, és nincs nyilvánvaló oka a fáradtságnak, érdemes szakemberrel átbeszélni az alvás állapotunkat, ugyanis akár gyógyszer vagy betegség is szerepet játszat abban, hogy a megfelelő alvási ritmusunk megváltozik. Mindezek mellett az érzékenységek, maga az alvásigény életkortól, szokásoktól és a körülményektől függ, egyénenként eltérő.
Te introvertált, vagy extrovertált kommunikációt folytatsz? Ez a két különböző beszédstílus, valamint a használt főnevek, igék, melléknevek, sőt a beszélgetés sebessége is számtalan dolgot elárulhat személyiségedről. Az introvertált és extrovertált nyelv nagyon eltérő, most pedig megmutatjuk, hogy miben különböznek. Íme!
Fotók és leadfotó: 123rf.com
Oldalak
Hasonló cikkek
