"Azt mondta, hogy meg akar ölni" - Bántalmazott magyar nők meséltek tragédiájukról
Ha bántalmazói kapcsolatokról hallunk legtöbbször a fizikai és szexuális erőszak jut az eszkünkbe, pedig a szavaknak is hasonlóan nagy súlya lehet egy kapcsolatban. Nemrég lehetőségünk nyílt arra, hogy három olyan nővel készítsünk interjút, akikben volt elég erő ahhoz, hogy új életet kezdjenek az elképesztő nehézségek után. Megrázó interjúk következnek! Ezeket nem lehet a szőnyeg alá söpörni!
Mondatok, amiket már te is hallhattál
Az elmúlt években számos olyan borzalmas hír látott napvilágot, amikor a bántalmazók egészen a végletekig elmentek és a tragédiába fulladt kapcsolatok - durván fog hangzani, de - a temetőben végződtek. Magyarországon átlagosan hetente egy nő veszíti életét bántalmazás következtében, az elkövető pedig leggyakrabban a férj vagy az élettárs. A ilyen ügyekről általában a sajtóból értesülünk, pedig szinte mindenki környezetében él legalább egy olyan személy, akit fizikai - ebbe beleértve szexuális -, illetve lelki bántalmazás ér nap, mint nap. Sőt, az is lehet, hogy téged is!
A szóbeli erőszak nehezebben tetten érhető
Sokan azt gondolják, hogy a lelki terror az semmi az ütlegeléshez képest, ám ez is pillanatok alatt elfajulhat, ha nem figyelünk az intő jelekre. A lelki erőszakhoz tartozik a féltékenykedés, a kontrollálás, valamint az, hogyha a másik fél ellenőrizgeti a bántalmazott telefonját, megnézi az üzeneteit, valamint ha el kell számolnia minden egyes percével. Szóbeli erőszaknak minősül az összes olyan megnyilvánulás, amikor a másik fél értéktelennek, életképtelennek érzi magát és természetesen ide tartozik még az üvöltözés és a szitkozódás is. Ezek az erőszaktípusok sokkal nehezebben tetten érhetők, mint a fizikai és szexuális bántalmazás, ezért méginkább bizonytalanságban tartják az áldozatot, hogy mi is az, ami valójában vele történik. Sokan azt gondolják, talán ez csak egy kis konfliktus és a pár másik felének agressziókezelési gondjai vannak. A szakértői válasz erre az, hogy nem kis konfliktus és nem kommunikációs probléma, hanem a bántalmazó működése.
Több fajtája van
Ide sorolható az úgynevezett gazdasági erőszak is, azaz az anyagi kiszolgáltatottság, amikor a bántalmazottnak egyáltalán nincs jövedelme és a párja sem engedi őt dolgozni, ezáltal abszolút a bántalmazóra van utalva. A másik eset, hogy az áldozatnak van jövedelme, de nem fér hozzá, azaz relatív szegénységben él, habár kívülről úgy tűnhet, hogy nagyon jók a pár alapvető anyagi körülményei. Fizikai erőszak nem minden esetben történik, de a legtöbbször eljön ez a pont is. Mindig vannak arra utaló jelek, hogy egy törékeny pillanatban a lelkiterror átválthat fizikai bántalmazásba. Ekkor a bántalmazó elkezdi az áldozat tárgyait tönkretenni, beleüt a falba, belép a másik személyes terébe, fenyegetőzik, mutogat, de van amikor a háziállatokat is bántja vagy elmegy egészen addig, hogy meg is öli. Ezt követi a rúgás, pofozás és a fojtogatás. A bántalmazó gyakran a fizikai térben is korlátozza áldozatát. Mit jelent ez? Nem engedi ki a házból, alapvető szükségleteit nem végezheti el. Akkor ehet vagy mehet ki wc-re, amikor ezt a bántalmazó engedi, majd szépen, lassan végérvényesen is elszeparálja párját a barátaitól és a családjától. Nagyon jellemző, hogy nem lehet vele megbeszélni ezeket a konfliktusokat, teljesen elzárkózik és egyáltalán nem elérhető érzelmileg. Az esemény kapcsán, az erőszakkitörések után, ha mégis nyitottnak tűnik a konfliktus rendezésére, akkor is csak manipulációnak tudható be, ugyanis ezzel a bántalmazottat akarja a későbbiekben befolyásolni. Bár a szexuális erőszak a fizikai bántalmazás egyik alfaja, mégis érdemes külön kiemelni, ugyanis nagyon széles spektrumú dologról van szó. Beletartozik ebbe az is, hogy ha az áldozat nem szeretne a bántalmazó kedvében járni, mert nem esik neki jól, akkor a párja elhiteti vele, hogy "ez így nem normális", "mindenki csinálja", "ha nem teszed meg akkor nem szeretsz", "másik nőhöz kell mennem, hogy megkapjam" és még ehhez hasonló mondatok hangozhatnak el.
Közel egy éve működik Magyarországon egy új ellátási rendszer, amely ma már minden régióban megtalálható. A krízisambulanciákat azért hozták létre, hogy minél hamarabb segítséget lehessen kérni, amikor valaki úgy érzi: a kapcsolatában nagy gondok, illetve problémák vannak. Az AVON-nak – akik támogatást nyújtanak a Segélyszervezet krízisambulanciáinak működtetéséhez –, valamint a budapesti krízisambulancia munkatársainak köszönhetően egy bántalmazottaknak szervezett szépségnapon vehettünk részt, ahol exkluzív lehetőségünk nyílt olyan nőkkel is beszélgetni, akik a súlyos lelki- és fizikai bántalmazások sora után most tiszta lappal új életet kezdtek.
(Az alábbi megszólalók álnéven szerepelnek cikkünkben.)
Erika négy gyermekkel menekült
Erika 27 évig élt bántalmazó kapcsolatban. Az anyagi függőségen túl a fizikai és a lelki bántalmazást is el kellett viselnie. Előfordult, hogy férje öngyilkosságot kísérelt meg, hogy maga mellett tartsa feleségét, aki még a mai napig nem vált tőle a békesség miatt, de hamarosan beadja a válópert. Bár külön élnek, azt mondja, hogy azért is tudott kilépni a hosszú kapcsolatból, mert időközben kisebb örökséghez jutott. Négy gyermekével indult neki a nagyvilágnak.
"Hogy juthattam el idáig..."
"Már reálisan látom a közel 30 évet, néha annyira haragszom magamra és döbbenet van bennem, hogy oké, hogy az első megnyilvánulásnál nem vettem észre a jeleket, de hogy a második után hogyan juthattam el idáig...?! Kaptam segítséget a munkahelyem révén, a kollégáim már ismerték a háttértörténetemet és javasoltak egy lehetőséget, aminek nagyon-nagyon örültem."
"Mintha a világ letermészetesebb dolga lenne, ő mosta le a saját véres kezét"
"Azt, hogy mit éreztem akkor, nagyon nehéz megfogalmazni, annyira pörögtek az események. A férjem mentálisan nincs teljesen rendben. Ezt régóta tudtuk, de ahogy telt az idő és öregedtünk, egyre sűrűbbé váltak a kitörések és az abnormális szituációk. Kezdetben havonta, majd hetente és a végén gyakorlatilag mindennapossá váltak ezek a dühkitörések. Ebben éltünk, de már olyan szinten, hogy ez tűnt normálisnak. Egyszer azonban átlépett egy határt: vitázni kezdtünk és a nagyfiam megvédett. Abban a pillanatban a férjem nekiment. Mögöttük volt egy üveges szekrény, aminek hozzácsapódtak, az pedig összetört. Kiabáltam a kislányomnak, hogy hívja a rendőrséget. Néhány másodperc volt az egész, de a mai napig sokkol, amikor felidézem az emléket. Azt láttam, hogy fekszik a férjem a gyereken és nem tudtam, hogy fojtogatja-e vagy mi történik. Kijöttek a rendőrök és mintha a világ letermészetesebb dolga lenne, a férjem mosta le a saját véres kezét és beszélgetett velük. Én akkor távoltartást akartam kérni. Elmentem a fiammal a sebészetre, hajnali négykor értem haza. Az eset után másnap beszélgettünk a gyerekekkel, hogy most ennek tényleg legyen vége, költözzünk el! Nem tudtuk, hogy hol fogunk aludni, egyet tudtunk csak, hogy rokonoknál nem. A családtagokkal tartottuk a kapcsolatot, de nem tudtunk volna hozzájuk költözni, mert feltehetően ott keresett volna bennünket először! Egy hónapig úgy jártunk az iskolába meg dolgozni, hogy délutánonként azt kerestük az interneten, hogy hol tudunk aznap éjjel aludni."
"Megütött...azóta sem érzem az arcomat"
"Hiába próbáltam beszélni a férjemmel, ő mindig elnevetgélte az ilyen eseteket, vagy agresszívan elhajtott engem, tehát elbagatellizálta a dolgot. Olyan hangfelvételeim vannak, amikben azt mondja, hogy "gyerekek, ennek nem lesz jó vége, itt gyilkosság lesz". Volt, hogy az utcán ütött meg féltékenységből. Kipattant az autóból és úgy megpofozott, hogy azóta sem érzem az arcomat. A gyerekeim is olyan sérüléseket hordoznak egy életen át a döntéseim miatt, amiket el lehetett volna kerülni. Szép lassan, észrevétlen történtek a dolgok, csak arra lettem figyelmes, hogy jön az x-edik gyerek, otthon vagyok velük és csak nézek ki a fejemből, hogy ez az én világom, az én életem? Én ezt nem így akarom! Tanulni szerettem volna, de az angol tanáromat is elhajtotta. Ma már mindent másképp csinálnék. A kiskanáltól kezdve kellett újraépíteni az életünket, de nem bánom. Nem bánom, hogy kiléptem ebből."
Lilla, a fiatal anyuka
Lilla fiatal anyuka, aki azt mondja, hogy most boldogabb, mint valaha. Kisfia apukájával hirtelen romlott meg a kapcsolata, aminek következtében a hangos vitákat már fizikai és szexuális erőszak is követte. Habár nehéz volt, a nő mégis kilépett a kapcsolatból. Egyáltalán nem bánja, hogy mert segítséget kérni.
"Azt mondta, hogy meg akar ölni"
"Nyár elején kerestem fel a krízisambulanciát. Május elején jelentettem be az akkori páromnak, hogy szeretném, ha vége lenne a kapcsolatunknak, mert lett egy új barátom. Elég durva dolgok történtek köztünk. Többször azt mondta, hogy meg akar ölni és a fejemet a falba verné, de valahogy mindig tudta, hogy hol van az a bizonyos határ, ami még nem büntethető. Számtalanszor tépte a hajamat. A konyhaszekrényhez is odanyomott és úgy szorította a torkomat a ruhán keresztül, hogy véletlenül se látszódjon a nyoma. Többször hangsúlyozta a 2-3 órás viták alatt, hogy ő azért nem bánt, mert a bíróságon a gyereket nekem fogják ítélni. Előfordult, hogy szexuálisan is bántalmazott...oda nyúlt, ahova nem szerettem volna és azt hitte, hogy őt teljesen feljogosítja ezekre az, hogy mi együtt élünk, még akkor is ha én nem akarom. Rettegtem. Nem tudtam, hogy hova forduljak segítségért. Két-három névtelen levelet írtam az Ökumenikus Segélyszervezet által üzemeltetett online tanácsadó szolgáltatásnak, hogy segítsenek, hogyan induljak el.”
Éva gyermekkori traumája felnőtt életére is kihat
Éva komoly traumát cipel már gyerekkora óta, ugyanis kislányként, mindössze 13 évesen szexuális zaklatás áldozata lett. Nevelőapja rendszeresen molesztálta, amiről édesanyjának is tudomása volt, azonban nem állt ki lánya mellett, sőt azt gondolta, hogy Éva hazudik. A nő édesanyja később öngyilkos lett, így lánya nehezen dolgozta fel az egyre nehezebb élethelyzetet. Később egy bántalmazó párkapcsolatban találta magát, ám egy kis segítséggel sikerült ebből kiszállnia és most azt szeretné, hogy más hasonló helyzetben élő nőtársán segíthessen.
"Még én szabadkoztam, én kértem bocsánatot"
"Az édesanyám kórházban volt, amikor a dolog megtörtént. Mikor kijött, én konkrétan leborultam a térde elé, átkulcsoltam a lábát és azt mondtam, hogy >>édesanyám ne haragudj, mondanom kell valamit<<. Még én szabadkoztam, én kértem bocsánatot, azért mert ő egy olyan embert tartott a mi otthonunkban, aki ilyen dologra vetemedik. Az egésznek van egy olyan aspektusa is, ami hiába nagyon fontos,kevesen szoktak róla beszélni. Valószínűleg azért, mert nagyon nehéz és nekem is az volt. Ennyi idősen - én 13 éves voltam - bizonyos kémiai és egyéb folyamatok már elindulnak. Abban a pillanatban jön egy izgalmi szint, de érzed, hogy ezt neked nem szabad megélned. Nem vele és nem így. Később ez automatikusan olyan szinten kihat a szexuális életedre, hogy a valódi intimitás lehetetlen."
"Tehetetlennek és kiszolgáltatottnak éreztem magam"
"Később egy kapcsolatomnak köszönhetően olyan helyzet alakult ki az életemben, amikor ismét tehetetlennek és kiszolgáltatottnak éreztem magam. Ez részben azért volt, mert amikor egy olyan kapcsolódásba kerül bele az ember, amiben nem igazán fekete és fehér minden, ott a környezetnek az elsődleges reakciója általában az, hogy eltávolodik. Ennek az lehet az oka, hogy nem értik a helyzetet, nem akarnak beleavatkozni, nem látják át a dinamikát, így azt tartják a legegyszerűbb megoldásnak, ha lekopnak az ember mellől. Amikor ott maradsz egy ilyen sötét felhőben, akkor keresed a kiutat, mert az életösztönöd és minden más ezt diktálja. Először egy lelkisegély szolgálatot hívtam fel és ők mondták, hogy tulajdonképpen Pesten is működik ilyen krízisambulancia, tegyek ott egy kísérletet. Az akkori kapcsolatomban volt egy kétélű fegyver. Én megpróbálom mindkét oldal részéről vizsgálni a dolgokat és az önismereti fejlődési szakaszaim egyike az volt, amikor felismertem, hogy vannak nekem is bizonyos játszmáim, amelyek tudattalanul az előzményekre vezethetők vissza. Hogyha egy felnőtt gyerekként bántalmazott volt vagy bántalmazó, elhanyagoló kapcsolatok között nőtt fel, olyan dolgokat tapasztal, amelyek révén az alapvető ősbizalma sérül. Ezáltal sokkal nehezebb vagy szinte lehetetlen megfelelő intimitással megélnie egy szerelmet, megfelelő mértékben beleadnia magát egy kapcsolatba. Az én játszmám többnyire arről szólt, hogy szerettem volna magam mellé társat, partnert, de amikor komolyabbra fordult a dolog, akkor az én milyenségem meghatározta a kapcsolat további kimenetelét. Egyszer fordult elő, hogy a volt párom fizikailag bántalmazott és az annyira ijesztő volt, hogy azonnal megpróbáltam keresni a kiutat. Úgy tudnám az akkori érzéseimet leírni, mintha bezártak volna egy sötét szobába, hirtelen beszűkült a tudatom. Ma már a feldolgozás útján vagyok. "
Ők segítenek!
Van kitől segítséget kérni és van kiút a bántalmazó kapcsolatból! A krízisambulanciák hiánypótló szolgáltatásai ingyenesek, előre egyeztetett időpontban és akár anonim módon is segítséget lehet kérni az www.aszeretetnemart.hu oldalon. A honlapon megtalálható a személyes beszélgetésekre lehetőséget adó krízisambulanciák elérhetősége, valamint online is tanácsot lehet kérni az Ökumenikus Segélyszervezet jogász, pszichológus és szociális szakembereitől.
Erika, Lilla és Éva mertek segítséget kérni. A krízisambulanciák ajtaja pedig mindig nyitva áll a bántalmazott nők előtt. Célkitűzésük, hogy az érintettek minél előbb tájékoztatást és segítséget kaphassanak.
„Számtalan nagyon nehéz helyzet van és az, aki évek óta benne van egy bántalmazói kapcsolatban és úgy érzi, hogy elfogyott minden ereje annál még nehezebb reménysugarat mutatni. Ha az elmúlt 10 évet nézzük Magyarországon, akkor azt lehet mondani, hogy ez a segítői hálózat, ami itthon van elkezdett színesedni. Van, hogy életveszélyes helyzet alakul ki és azonnal el kell jönni. Erre is van lehetőség, illetve megoldás ingyenesen. Azt is megértjük, ha valaki bizonytalan és nem tud elindulni ebben az esetben szakembereink megteszik az első lépést, hogy ideiglenesen elviselhetőbbé tegyük a bántalmazott jelenlegi helyzetét. Lehet, hogy az út nehéz lesz, de apránként kell haladni, mi lelassítunk a bántalmazott sebességére, hogy együtt menjünk ezen az úton. Online anonim szolgáltatásunk is van, így arctalanul is felveheti bárki a kapcsolatot velünk és beszélgethet a szakemberekkel, de titkos menedékház, krízisközpont is van, ahova menekülni lehet. „ - fejezte be Rácsok Balázs, az Ökumenikus Segélyszervezet szociális igazgatója.
Itt elérheted őket:
Telefon: +36-70-525-0536 (hívható hétfőn, szerdán és pénteken 8 és 18 óra között)
E-mail: [email protected]
Ezek után biztosan meg fogsz szabadulni a műanyag kulacsodtól és a shakeredtől!