A torinói szemfedő - Ereklye vagy hamisítvány?
A legenda szerint a torinói szemfedő vagy lepel - egy nagyjából egy méter széles és négy méter hosszú lenvászondarab - a halott Jézus testét borította. A vita ma is tart arról, hogy vajon ereklyével vagy hamisítvánnyal állunk-e szemben?
A szenvedés lenyomata
A lepel különlegessége abból fakad, hogy egy emberi alak látható halványan az anyagon, amely a fényképnegatívon egészen világosan kirajzolódik. Az alakzat egyes részei állítólag a kínszenvedés és a keresztre feszítés jeleit mutatják.
Festett hamisítvány
A lepel még a keresztes háborúk idején került elő, amikor a Közel-Keletről hazatérő zarándokok számos vallási emléktárgyat magukkal hoztak. Konstantinápoly 1204-es kifosztásakor több iratban is megemlítik, hogy egy eredetileg Jeruzsálemből származó vászonlepel eltűnt. Az 1350-es években Geoffroi de Chany közszemlére tett egy szemfedőt, melyről azt állította, hogy a Keletről származik és egy őse hozta magával még a keresztesháborúk idején. A troyes-i püspök egyszerű festett hamisítványnak bélyegezte a szentek kikiáltott leplet, így a Charny család egy kisebb vagyonért cserébe megszabadult a szemfedőtől, ami így mai tulajdonosaihoz a savoyai grófokhoz került.
A kétkedők elméletei
A kétkedők azzal is alátámasztják elméletüket, hogy hogyan lehetséges, hogy egy ilyen fontos ereklyéről még csak említés sem esik a kereszténység első évszázadaiban.
A XV. századi leírásokban a lepel élénk színéről olvashatunk, holott a mára fennmaradt kép szinte már alig látható. Hogyan lehetséges mégis, hogy egy anyag közel 14 évszázadon át megőrzi színeit, majd 600-egynéhány év alatt hihetetlen módon megfakulnak színei?
Ereklyék és hamisítványok
A torinói szemfedő valószínűleg örökre ismeretlen lett volna, ha kétkedő Collin de Plancy 1822-ben lajstrom alá nem veszi a több tucatnyi másik ereklyével. A fennmaradt lajstrom alapján két tudós megvizsgálta a XIX. században az anyagot és azt nyilatkozták, hogy lehetséges, hogy ez a szemfedő valóban az a bizonyos lepel. Később persze a kormeghatározás fejlettebb eszközeivel is vizsgálgatni kezdték az anyagot, ám arra még mindig nem találtak magyarázatot, hogy miképpen keletkezett a leplen található kép.
A Jézus-összeesküvés
1988-ban végeztél el az anyagon a radiokarbon-vizsgálatot, mely során kisebb mintákat küldtek az oxfordi, a zürichi és az arizonai laborokba, ahol is 95 százalékos bizonyossággal megállapították, hogy a szemfedő 1260 és 1390 között készült. Bár sokan kételkednek a mai napig a vizsgálatok megbízhatóságában, tény, hogy az ereklye valós feltűnése erre az időszakra tehető. 1994 augusztusában látott napvilágot Holger Kerstein német történész és Elman Gruber tudós írása, akik a Jézus-összeesküvés című munkájukban azt állítják, hogy a laborvizsgálatok során nem a torinói lepelből vett mintákkal dolgoztak.
Oldalak
