A szülők már nem tudnak játszani
A mai szülők elfoglaltak, egyszerre öt dolog jár a fejükben, és saját bevallásuk szerint lassan azt is elfelejtik, hogyan is kellene játszaniuk gyerekeikkel. Kreatív és gondolkodtató, mégis szórakoztató tevékenységet kieszelni nehéz, pedig a csemeték ezeken keresztül tanulnának.
A Prof. Tanya Byron által írt „State of Play, Back to Basics” (Játék-állam-állapot, vissza a kezdetekhez) című tanulmány kétezer nagy-brittaniai szülő és gyermek (5-15 évesek) életébe tekint be, és a nemzet játékkal kapcsolatos szokásait vizsgálja.
A tanulmányból egyértelműen kitűnik, hogy a gyerekek mai tevékenységei nem ütnek el erősen a szüleik játékaitól, így ennek tudatában a szülőknek érdemes lenne a „vissza az alapokhoz” gondolkodást elsajátítatni, hogy a közös játszadozáson keresztül közelebb kerüljenek gyermekeikhez.
Ez semmilyen drasztikus lépést nem követel, csupán vissza kell emlékezniük, hogy milyen játékokat élveztek gyerekként, mint például az akciófigurák és a jelmezes játékok, hogy ezeket megismertetve a kicsikkel, felébresszék képzeletüket, és úgy szórakozzanak, mint ifjú korukban.
A környezet hatása
A biztonságos környezet megteremtése nem meglepő módon nagyon fontos a mai szülőknek, és a megkérdezett felnőttek több mint felének (54%) ez a legégetőbb kérdés.
Az olyan játéktér kiválasztása, amelyből a kicsik tanulhatnak, a második legfontosabb szempont a szülők szerint, 52% ezt elengedhetetlenül fontosnak véli. Ezt követi szorosan az interaktív környezet megválasztásának kérdése 33%-os aránnyal, míg a gondolatébresztő játékok fontosságát 18% emelte ki.
Ennek fényében nem meglepő, hogy a tematikus parkok - mint a párizsi Disneyland - melyek mesékre és a gyerekek interaktív bevonására épülnek, a szülők 29%-a szerint tökéletesek a közös játékra. Ily módon biztonságos környezetben, fejlesztő jellegű, mégis mókás elemeket szőhetnek a családi kikapcsolódásba.
A szülők 74%-a szerint a színes és fantáziadús környezet szintén kulcsfontosságú. Ez újfent megerősíti, hogy a Disneyland Paris kiemelkedő helyen szerepel a szülők listáján, mivel a gyerekeket kreativitásra sarkallja, miközben biztonságban játszhatnak, és tanulhatnak.
A generációs szakadék áthidalása a „vissza az alapokhoz” gondolkodással
A generációk közti kommunikáció hiánya, és hogy nem tudjuk, milyen játékokat is játszhatunk együtt, könnyen elrontják a családi mókát. Ha magunk sem értjük, miként vonhatjuk be gyermekeinket izgalmas játékokba, amiket mindenki élvez, az arra enged következtetni, hogy nem csak a kicsik vesztették el lelkesedésüket. A szülők majdnem egyharmada (30%) állítja, hogy a gyerekekkel játszani unalmas, míg a kicsik 16%-a érez ugyanígy.Pedig a közös játék nem csupán az értelmi fejlődést szolgálja, de hatalmas a szerepe a szülő-gyerek kapcsolat kialakításában.
A kommunikációs csapda szintén jól látható, ha megvizsgáljuk, hogyan tekintenek a különböző generációk napjaink technológiájára. Közel minden harmadik szülő (30%) inkább számítógépes játékokat játszik a gyerekekkel, mivel úgy gondolja, ezt élvezik az picik leginkább. Ezzel szemben tízből kilenc gyerek (89%) mondta, hogy ők inkább egyedül játszanának a számítógépen, míg pont háromnegyedük (75%) sokkal szívesebben játszana hagyományos társas játékokat szüleivel, vagy mozogna a szabad levegőn.
A munkahelyi stressz, testvér-rivalizálás, és a bizonytalanság elrontja a játékot. A szülők felének problémát okoz, hogy a mindennapi nehézségek, és a munkahelyi stressz súlyosan rányomja bélyegét a családjukkal töltött időre. A gyerekek közel harmada (30%) felismeri, hogy családi problémáik egyértelműen a szülők munkájából fakadnak, illetve úgy érzik, hogy szüleik túl elfoglaltak, hogy foglalkozzanak velük. Épp ezért kéne gyermekeink érdekében előrébb sorolnunk a játékra szánt időt.
Az ősi probléma, miszerint a testvéri rivalizálás szintén nyomást helyez a családokra, a gyerekek 33%-a szerint elrontja a közös szórakozást. A lányok pedig még intenzívebben élik meg ezt a problémát, mint fivéreik. A szülők majdnem egyharmada (32%)-a szerint a testvérharcok a legnagyobb problémák, amivel szembe kell nézniük a nevelés során.
Az egyértelmű nevelési tanácsok és útmutatások hiánya szintén nehézséget okoz a szülőknek. Minden tízedik szülő számolt be arról, hogy olyan elveszettnek érzi magát az ellentmondó információk közt, hogy ez gátolja a gyerekekkel való önfeledt időtöltésben.
A játék létfontosságú a kicsik fejlődésében, fejleszti a kommunikációs készségeiket, és segít elsajátítani az életben fontos alapokat. A „ vissza az alapokhoz” jelentés célja, hogy segítsen a szülőknek a játékot olyanná tenni, amilyennek lennie kell mindkét generáció számára: nevelő, inspiráló, és mindenek előtt szórakoztató!
Tanya Byron professzor - az író - így foglalta össze következtetéseit:
„Négy kiemelkedően fontos összetevőjét kell megneveznünk a gyerekekkel folytatott játéknak: tanulás, inspiráció, integráció, és kommunikáció. A szülőknek saját játékaik emlékét kell gyermekeik nevelését támogató pillérnek tekinteniük. A kulcs, a nyílt és őszinte párbeszéd a szülők és gyermekeik közt, és a játékos környezet, mint Disneyland befogadása, mivel kiváló teret biztosítanak a szülőknek a fantáziadús játékok gyakorlására, kortól függetlenül. A generációk közti szórakozás, ahol egyetlen családtag sem érzi magát kirekesztve, vagy nyomás alatt, nem unatkozik és nem éri stressz, mind kiváló alapjai annak, hogy a fenti négy pillér - tanulás, inspiráció, integráció, és kommunikáció – részévé váljanak a mindennapos játéknak.”
Oldalak
Hasonló cikkek
