A legnagyobb királyság az volt, amikor az egyik dalunk egy sorából lett tetkó - Budapesti arcok, Beke Dani, a Kozmosz együttes basszer-énekese
A rockzene örök - ezért is kaptuk el Beke Danit, a Kozmosz együttes basszusgitáros-énekesét, hogy meséljen nekünk: milyen is egy budapesti arc, ha nagyon rockzenész?
Mióta zenélsz és hogyan kezdődött?
"16 éves koromban kimentünk a Szigetre és megláttam a Se7en nevű, ma már valószínűleg nem létező ausztrál zenekart, ahogy a 30 fokban az énekes kiordította a lelkét az egybegyűlt körülbelül 100 embernek. Ott nyilvánvaló volt, hogy muszáj, hogy egyszer zenekarom legyen. Két hónapon belül kisírtam a szüleimtől egy basszusgitárt, és azóta is ugyanaz a hangszerem van."
De miért pont rockzenész?
'Annál az érzésnél kevés jobb dolog van, amikor emberek éneklik azt, amit írtál, vagy odajönnek, hogy megfogta őket valamelyik sor; és mivel punkrockon nőttünk fel, egyértelmű volt, hogy a Kozmoszban is ilyet játszunk majd, hozzá olyan magyar szövegekkel, amik minket foglalkoztató/feldühítő/megmozgató témákról szólnak.
Mi a legnagyobb álmod?
'A legnagyobb álmom az volt, hogy játszhassak az amerikai NOFX zenekarral, akikért 16 éves korom óta kisfiúként rajongtam. Az a hatalmas szerencsém volt, hogy idén augusztusban, a Budapest Park színpadán ez megtörtént, utána hajnalig bandáztunk velük, tényleg életre szóló élmény volt. Most épp keresem, hogy mi legyen még, de minden fellépés, minden város és minden ember, aki eljön a koncertünkre, maradandó élmény."
Ha rockzene, saját bada és fellépések, akkor az eddigi legjobb élmény?
"Az egyik legjobb pillanat az volt, amikor Budapesten júniusban, éjszaka forgattuk Az Okosak földje klipjét, és mire hajnal lett, a kocsma, ami a díszlet volt, rettenetesen bemelegedett. Elég érdekesen néztek a buliból hazafelé tartó emberek, amikor négy izzadt huszár kint támasztotta a falat, bent pedig csavarokkal és egyéb steampunk cuccokkal feldobott hangszerek és egy polipos mikrofonállvány figyelt. "
Mennyire betegek a rajongók? Jó értelemben persze!
'Ahogy járjuk az országot, a legkülönfélébb emberekkel találkozunk - írtunk már alá női melleket, férfi arcot, cipőt, nadrágot, sapkát, buszbérletet, volt, aki zacskóban hozott nekünk vodkát fesztiválon, volt, aki csináltatott magának Kozmosz-pólót, van, aki saját készítésű Kozmosz-nyakláncot és gyűrűt hord, de a legnagyobb királyság mégis az volt, amikor az egyik dalunk egy sorából lett tetkó. Azt elég nehéz bármivel überelni."
Oldalak
Hasonló cikkek
