Ezek az albán nők szüzességet fogadtak, hogy férfiként éljenek – egyre kevesebben követik a hagyományt
Még ma is élnek néhányan az albán "esküdt szüzek" közül, akik élethosszig tartó szüzességi fogadalmat tettek. Döntésüket sok évtizeddel ezelőtt azért kellett meghozni, hogy megmeneküljenek a kényszerházasságtól vagy élvezhessék mindazt, ami egy férfinak kijár, de egy nőnek nem.
Albánia esküdt szüzei
Albánia távoli északi részén, Lepushe falujában Gjystina Grishaj drasztikus döntést hozott tinédzserként: élete hátralevő részét férfiként fogja leélni.
Nem akart fiatalon férjhez menni, és nem szeretett főzni, vasalni, vagy azt tenni, amit általában nők csinálnak, ezért csatlakozott a „burnesha” néven ismert albán testvériséghez, avagy mondhatni férfivá avanzsálódott és felvett egy férfi becenevet – Duni. Azt mondta családjának: „férfi vagyok, és nem akarok férjhez menni”.
Manapság kevés nő szeretne olyanná válni, akiket az antropológusok Albánia „esküdt szüzeknek” neveznek, pedig a hagyomány évszázados múltra tekint vissza. Esküt tesznek, hogy életük végéig megőrzik a szüzességüket, és olyan férfi kiváltságokat élveznek, mint a családi döntések meghozatala, a dohányzás, az italozás, az autóvezetés, a szavazás és hogy akárhova mehetnek egyedül. Ennek oka többek között a Kanun nevű középkori, de a napjainkban is meglévő patriarchális szabályrendszer. Azzal, hogy valaki burnesha lesz, mondhatni kibújhat alóla. Ehhez le kell tennie az esküt, levágnia a haját, férfiruhát kell viselnie és még a nevét is meg kell változtatnia.
A testvériség, amelyhez Duni - aki hivatalos dokumentumokban továbbra is Gjystina Grishaj - közel 40 évvel ezelőtt csatlakozott, kihalóban van, mivel a fiatalabb nőknek több választási lehetőség jut, aminek többek között annak köszönhető, hogy az eddig elzárt ország északi része az utóbbi években elkezdte feloldani elszigeteltségét.
Lapozz tovább, a cikk folytatódik!
leadkép: 123rf.com
Oldalak
