Lehet, hogy Giuseppe Tornatore 36 évvel ezelőtt bemutatott melodrámája túlságosan hosszú és lassú folyású a mai, kapkodó ritmusú filmekhez szokott néző számára, és talán akkor sem állunk messze a valóságtól, ha giccsesnek nevezzük, mégis: olyan éteri szépség, tisztaság és elegancia ragyogja be minden képkockáját, hogy nem lehet nem imádni. A zárójelenet pedig még a férfinézők szemébe is könnyet csal. Nem hiszed? Teszteld le a társadon, hidd el: leesik majd az állad!
Cinema Paradiso (1988)
Lehet, hogy Giuseppe Tornatore 36 évvel ezelőtt bemutatott melodrámája túlságosan hosszú és lassú folyású a mai, kapkodó ritmusú filmekhez szokott néző számára, és talán akkor sem állunk messze a valóságtól, ha giccsesnek nevezzük, mégis: olyan éteri szépség, tisztaság és elegancia ragyogja be minden képkockáját, hogy nem lehet nem imádni. A zárójelenet pedig még a férfinézők szemébe is könnyet csal. Nem hiszed? Teszteld le a társadon, hidd el: leesik majd az állad!