Beindult a vakcinafejlesztés, hamarosan jöhet a rák elleni oltás
A koronavírus-járvány elleni küzdelemben jelentős szerepet játszottak az mRNS-vakcinák, azonban a technológia más betegségek ellen is hatásos lehet, ígéretesek például az onkológiai fejlesztések.
A koronavírus forradalmasította az oltóanyagok fejlesztését és kutatását
A koronavírus elleni vakcinák az elsők, amelyek a Karikó Katalin által kifejlesztett mRNS-módszerrel készültek, pontosabban a Pfizer és a Moderna oltóanyaga, amelyek rekordidő alatt jutottak el a laboratóriumból az emberek szervezetébe, hiszen mindössze egy éven belül lezajlott a fejlesztés, a klinikai tesztelés és az engedélyeztetés. A klinikai tesztek alapján az mRNS-vakcinák biztonságosak és magas a hatékonyságuk számos betegség ellen, ráadásul nagyon gyorsan előállíthatók, ezen tulajdonságainak köszönhetően pedig elhozhatják a vakcinagyártás egy új korszakát. Gyakorlatilag bármi ellen bevethető lehet, ha megvan a technológia, hiszen még élő sejtek sem szükségesek hozzá és könnyebb őket legyártani, mint a hagyományos vakcinákat. De nem áll meg a dolog a koronavírus-vakcináknál, készülnek még más betegségek ellen is mRNS-vakcinák. A folyamatban lévő ígéretes mRNS-vakcina fejlesztésekről a Portfolio ír egy a World Economic Forumon megjelent cikkre hivatkozva.
Influenza
Jelenleg minden évben új influenzaoltást kell kifejleszteni, a WHO figyeli a törzseket és megpróbálja megjósolni, hogy melyik fog cirkulálni a következő influenzaszezonban. Ez egy állandó verseny, a vírus változását és terjedését is figyelemmel kell követni. A legjobb megoldás egy univerzális influenzavakcina lenne, amely mindegyik törzs ellen védelmet ad és így nem kell évről évre megújítani. Az mRNS-vakcinákat fejlesztő tudósok egy ilyen széleskörű influenzaoltáson is dolgoznak.
A tudósok hatalmas adatmennyiséget dolgoztak fel az influenza genomjáról, hogy megtalálják azt az mRNS-kódot, amely a leginkább be van ágyazva a vírus struktúrájába, ez az a része a vírusnak, amely a legkevésbé valószínű, hogy mutálódik úgy, hogy strukturális vagy funkcionális változásokat eredményezzen a vírus fehérjéjében. Ezt követően készítettek egy mixet, amelyben négy különböző vírusproteinre lő.
Az egereken végzett kísérletek eddig biztatóak, azt mutatták, hogy sokféle és a nehezen megcélozható influenzatörzsek ellen is védenek. A fejlesztés jó jelöltnek tűnik egy univerzális influenzavakcinára.
Malária
A maláriafertőzést egy egycellás parazita, a Plasmodium falciparum okozza, amely szúnyogcsípéssel terjed és nincs egyelőre ellene semmilyen vakcina. Amerikai kutatók a GSK gyógyszercéggel együttműködve nyújtottak be szabadalmi kérelmet egy mRNS-alapú malária vakcinára, amely a parazita PMIF fehérjéjét célozza. Az elmélet az mögötte, hogy ennek a fehérjének a felismerésére tanítja meg az immunrendszert, ami így elpusztítja a parazitát.
Az egérkísérletek eredményei biztatóak és már tervezik a humán kísérletek megkezdését az Egyesült Királyságban. A malária mRNS-vakcinája már egy következő generációs mRNS-vakcina a koronavírus-vakcinákhoz képest is, amelynek lényege, hogy csak nagyon kis mennyiségű mRNS-t kell becsomagolni és beadni, mivel a sejtjeinkben az mRNS elkezdi önmagát sokszorosítani.