Milyen betegségeket jelezhet a tartós hőemelkedés?
Hőemelkedésről akkor beszélhetünk, amikor az emberi test hőmérséklete kisebb mértékben megnövekszik, de még nem éri el a lázas állapotot. Sokaknál már kisebb megfázás esetén megjelenik, és egészen addig nincs ok az aggodalomra, amíg a hőemelkedés magától megszűnik, nem állandósul, illetve nem tér vissza ciklikusan.
A tartós hőemelkedés ugyanis arra utal, hogy az immunrendszer folyamatosan harcol valami ellen. De hogy milyen betegségeket jelezhet a tartós hőemelkedés? Ezt a kérdést tettük fel a budapesti Lotusz Medical Center munkatársainak, akik összegyűjtötték a legfontosabb tudnivalókat a téma kapcsán.
Mit nevezünk hőemelkedésnek?
Mielőtt rátérünk a háttérben meghúzódó betegségek feltárására, elengedhetetlen definiálni magát a hőemelkedést, hiszen sokan még mindig tévesen alkalmazzák ezt a kifejezést. A legfontosabb tudnivaló, hogy a test normál hőmérséklete 36,3 és 37,4 Celsius fok között van abban az esetben, ha hónaljban mért értékről beszélünk. A szájban, fülben vagy végbélben mért értékek eltérhetnek ettől. Sokan hajlamosak tehát megijedni, ha a hőmérő higanyszála 37 Celsius fok feletti értéket mutat, holott 37,4-ig semmi teendő nincs. Hőemelkedésről csak a 37,4 és 38 Celsius fok közötti értékek esetében beszélhetünk, afelett pedig már lázról.
A testhőmérsékletről tudni kell még, hogy jelentős mértékben befolyásolhatják a körülmények, így a napszak – reggel általában alacsonyabb, este magasabb –, az aktivitás, a folyadékbevitel, a stressz, a kor, de nők esetében még a menstruációs ciklus is.
Mikor beszélhetünk tartós hőemelkedésről?
A hőemelkedés alapesetben nem egy veszélyes állapot, gyakran egy egyszerű megfázás is kiválthatja. Figyelmet leginkább akkor igényel, ha tartósan jelentkezik, de nem éri el a lázas állapotot.
Tartós hőemelkedésről akkor beszélünk, ha a páciens testhőmérséklete folyamatosan 37,4 – 38 Celsius fok között ingadozik, illetve ez az állapot ciklikussá válik, vagyis napokon keresztül minden délután, esetleg az esti órákban visszatér és nem társulnak hozzá egyéb tünetek. Ez az állapot minden esetben az immunrendszer aktivitását jelzi, és kivizsgálást igényel, amihez több szakág bevonására lehet szükség.
A tartós hőemelkedés okai
Általánosságban elmondhatjuk, hogy a tartós hőemelkedés mögött többnyire valamilyen krónikus elváltozás áll. Természetesen vannak kivételek, az alábbiakban pedig most sorra vettük a leggyakoribb okokat.
Fertőzések
Amennyiben a szervezetet valamilyen kórokozó támadta meg és az fertőzést váltott ki, akkor a hőemelkedés minden esetben az egyik leggyakoribb, illetve legáltalánosabb tünetnek tekinthető.
Ha példának okáért egy vírus vagy baktérium elszaporodik a szervezetben, hatására pedig fertőzés alakul ki, az immunrendszer azonnal működésbe lép, és ennek az immunválasznak az eredményeképpen növekszik meg a test hőmérséklete. Hogy milyen fertőzés alakult ki a szervezetben, azt a legkönnyebben vérvétellel, vagy felsőlégúti fertőzésnél például közvetlen mintavétel laboratóriumi ellenőrzésével lehet megállapítani. A speciális szerológiai vizsgálatok óriási segítséget jelenthetnek a kórokozó azonosításában, illetve a megfelelő kezelési terv felállításában.
Gyulladások
A szervezetben számos olyan gyulladásos folyamat indulhat el, ami az immunrendszer aktivizálása révén tartós hőemelkedést idézhet elő. Előfordulhat, hogy a háttérben csak egy vírusos fertőzésből fakadó torokgyulladás áll, de akár súlyosabb állapotok, egy bélgyulladás, esetleg egy ízületi gyulladás hatására is kialakulhat tartós hőemelkedés. Ezek kimutatására gyakran elegendő egy laborvizsgálat, de pontos diagnózist minden esetben csak célzott szakági vizsgálatot követően lehet felállítani.
Autoimmun betegségek
Az autoimmun betegségek egyik gyakori kísérőtünete még a diagnózis előtt a tartós hőemelkedés. Ennek az oka, hogy az ilyen típusú kórképek alapja az immunrendszer fokozott aktivitása, ami gyakran növeli meg a testhőmérsékletet. Nagyon sokféle autoimmun betegséget ismerünk, így a teljesség igénye nélkül a rheumatoid arthritis, a szisztémás lupus erythematosus, a szisztémás szklerózis vagy a dermatomyositis.
A tartós hőemelkedés szinte mindegyik autoimmun betegségnél megjelenik előzetes klinikai stádiumban, nagy általánosságban azonban tudni kell, hogy ezeknek a kórképeknek a diagnózisa jellemzően hosszadalmas folyamat, csak nagyon szigorú kritériumok alapján állítható fel.
Daganatok
Nagyon általános tünet a tartós hőemelkedés bizonyos rosszindulatú daganatos megbetegedéseknél is. Különösen gyakori például a tüdő- és a vérrák esetén, amikor a kapcsolódó tünetek gyakran teljesen általánosak, csak a hőemelkedés adhat okot gyanúra.
A rosszindulatú daganatok feltárása szintén összetett feladat, sokszor a páciens teljes kórképének ismeretére szükség van hozzá, de a laboreredmények, valamint az egyes nyirokcsomók megnagyobbodása szintén árulkodó lehet. A diagnózishoz azonban minden esetben elengedhetetlenek a képalkotó vizsgálatok, egyes esetekben pedig a szövettani mintavétel is a feltáráshoz.
Endokrinológiai betegségek
Az endokrinológiai betegségek is gyakran idéznek elő tartós hőemelkedést. Jellegzetes tünet például a pajzsmirigy túlműködésekor, aminek következtében a szervezet anyagcseréje jelentős mértékben fokozódik, hatására pedig a testhőmérséklet is növekszik. Az ilyen típusú betegségek feltárása jellemzően laborvizsgálattal indul, ahol bizonyos értékek eltérése pontosan rá tud világítani a pajzsmirigy problémáira, majd ezt követően endokrinológus veszi át a pácienst, aki célzott kezeléssel segíthet megszüntetni a panaszokat.
Pszichés problémák
Amennyiben a vizsgálatok bebizonyították, hogy nem szervi okok állnak a tartós hőemelkedés hátterében, akkor jellemzően pszichés háttérre lehet gyanakodni. Nagyon általános például, hogy a tartós szorongás, a túlzott stressz olyan jelentős mentális terhet ró az emberi szervezetre, hogy az fizikai tüneteket, esetünkben például állandósuló hőemelkedést produkál. Jellemző az ilyen állapotra, hogy nem vagy csak mérsékelten reagál például a lázcsillapítóra, ellenben szorongásoldó készítményekkel könnyedén megszüntethető.
Szövetpusztulás
A szövetpusztulás is olyan erőteljes immunfolyamatokat tud elindítani a szervezeten belül, ami aktivizálja az immunrendszert. Nagyobb fizikai-, esetleg égési sérülések hatására például a szervezet automatikus védekezésbe kezd. Ennek a jele lehet a tartós hőemelkedés, amely a regenerációs folyamatok mérséklődésével magától, külső beavatkozás nélkül megszűnik. Kivételt képeznek azok az esetek, amikor a szövetek pusztulása annyira jelentős, hogy hatására fertőzések alakultak ki. Ilyenkor a tartós hőemelkedés sokáig megmaradhat kísérőtünetnek.
Gyógyszeres mellékhatások
Amennyiben nem sérülés vagy szervi elváltozás áll a háttérben, illetve a pszichés tényezőket is kizárták a vizsgálatok a tartós hőemelkedés kapcsán, akkor érdemes lehet megvizsgálni a folyamatosan szedett gyógyszerek mellékhatásait. Vannak ugyanis olyan – főként – vényköteles készítmények, amelyek hajlamosak befolyásolni a testhőmérsékletet, és akár tartós hőemelkedést idéznek elő. Az alkalmazott gyógyszer elhagyásával, vagy helyettesítő készítmény szedésével ez a kellemetlen tünet jellemzően néhány napon belül magától megszűnik.
Fotók: lotuszmedical.com
Oldalak
